Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

FÜLÖP ÉVA MÁRIA: A Tihanyi Bencés Apátság uradalmának gazdasági kapcsolatai (1845-1945)

pusztáról vittek apaállatot. A tejet - a konvenciós mennyiségek kielégítése után nyáron főként a siófoki, télen elsősorban a Budapest Központi Tejcsarnoknak adták el. A két világháború közt a somogyi oldalról Tihanyba átkerült tehenészet a nyaralóknak is adott el kisebb mennyiségű tejet, tejterméket.

28 A sertéstartás az első világháború után ugyancsak más nagybirtokokról vásárolt tenyészállatokkal kezdte meg fejlődését (ókígyósi Wenckheim-uradalom - Békés m. -, a Mezőgazdasági Ipar RT birtoka), majd az 1940-es években fejlődött igazán jelentőssé. A Balaton-menti legelők elvesztésével a tenyésztésről a hizlalásra kellett áttérni. Az első világháború után még csak 12-15 százalék volt a hízósertések aránya az állományon belül, de már a húszas évek első felében növekedésnek indult a sertéshizlalás. A szántódi gazdaság - ahol a tóközi, kapolyi és jabai gazdaságok süldőit felhizlalták - takarmányvásárlásai sorában a leggyakrabban vett korpa mellett a FUTURÁ-tól beszerzett sörgyári melléktermékek szerepeltek. Az addigi mangalica és york fajták mellett Kisbérről, a ménesbirtoktól berkshire sertéseket is vásároltak, tekintve e fajta rentábilis hizlalhatóságát.

29 A híres szántódi félvér ménes számára 1868-ban a keszthelyi Festetics-uradalom fenékpusztai méneséből vásároltak angol telivér mént. Az országos lótenyésztési körzetek közül a székesfehérvárihoz tartozván, innen is több esetben hozattak állami bérmént a méneshez. Az 1920-as években a pusztán jó kocsilovakat tartottak, eladási körük Berlinig terjedt. A Balaton-parti homokos, süppedékes talajon megedződött állatokat az állam szívesen vásárolta katonai célokra. A ménest azonban az 1930-as évektől Zalavárra diszponálták, s az ott tenyésztett nehezebb csontozatú, erős állatokat a hadsereg ágyúslovaknak vette meg.

30 A félvér ménes mellett a Tihanyi Apátságban 1908-ban kezdték meg gazdasági célokra - igaerő biztosítása a szállításokhoz - muraközi lovak tenyésztését. Az első állatokat a kőszegi vásáron szerezték be.

31 A gazdálkodás fellendítéséhez szükséges kellő tőkeerőt, ami a feudális birtok tőkés üzemmé történő átszervezését végül is lehetővé tette, a magyarországi nagybirtokok zömére jellemző módon a gazdaságba „kívülről" bevitt összeg jelentette: a balatonfüredi, majd később a Zamárdi környéki földek parcellázása és eladása. KRUESZ Krizosztom főapát (1865-1885) még nem tartotta kívánatosnak ma28 BFL GL A Szántód-Teleki gazdaság tiszti számadása, 1911.; uo. A Szántód-Teleki gazdaság éves számadásai, 1913., 1914.; A szántódi gazdaság tiszti számadásai, 1915, 1919.; uo. A szántódi gazdaság éves számadása, 1919. 29 Uo. 1916-1918.; uo. A Szántód-Tóköz-Tihany egyesített gazdaság 1942. évi havijelentései, március, április, augusztus, szeptember 30 Uo. Főszámvevői jelentés az 1941/42. gazdasági évre; SÖRÖS P. 1911.621.p.; MMgM Agrártörténeti Főosztály Adattára (a továbbiakban MMgMA) XI. 19. Nagy Vencel OSB főjószágkormányzó visszaemlékezései 31 BFL GL A szántódi gazdaság éves számadása, 1908.