Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

FÜLÖP ÉVA MÁRIA: A Tihanyi Bencés Apátság uradalmának gazdasági kapcsolatai (1845-1945)

A Tihanyi Bencés Apátság uradalmának gazdasági kapcsolatai

1 (1845-1945) FÜLÖP ÉVA MARIA A XVII. század folyamán újjászerveződő magyar bencés kongregáció központja Pannonhalmán alakult ki, melyhez fiókapátságként 1639-ben Bakonybélt és Celldömölköt, 1716-ban a Tihanyi Apátságot kapcsolták hozzá. Zalavár-Zalaapáti 1885ben csatlakozott a „Pannonhalmi Szent Benedek-rendhez".

2 A szerzetesrendi birtokok 1786. évi, átmenetinek bizonyuló szekularizációja után a bencéseket jogaikba ismét visszaállító 1802. évi királyi resolutio a pannonhalmi főapátokra ruházta a főapátság és a fiókapátságok birtokai kezelésének felelősségét.

3 Az immár tanítói jelleget öltött rend

4 birtokai célvagyonként alapul szolgáltak az apátságok, székházak, gimnáziumok és a rendi főiskolák (teológiai, illetve tanárképző), valamint a bencések által pásztorait községek elemi iskolái, plébániái, templomai, kápolnái fenntartására. Ami a mintegy 16.000 kataszteri holdas uradalommal rendelkező Tihanyi Apátságot illeti, századunk elején 5 plébánia és filiáik, egy lelkészség és egy káplánság, továbbá 8 iskola gondozója volt. A templomok és iskolaépületek karbantartása, a plébánosok és tanítók javadalmazása mellett a szegényebb iskolásoknak tankönyvet is adtak.

5 A Tihanyi Apátság birtokai a Balaton északi és déli partján, Zala, Veszprém és Somogy megyékben terültek el. A két jószágkerületre osztott uradalomban a zalai rész központja Tihany, a somogyié Endréd volt, majd 1768 után, a jószágkormányzói székhely Szántódpusztára történt áthelyezésével megindult az a folyamat, amely a 1 A tanulmány az UNESCO-NÖ által 1986. október 28-30. közt Heiligenkreuzban (Ausztria) szervezett „Niederösterreich und seine Historischen Nachbarn. Zentrale Orte und regionale Kultur im zentraleuropäischen Raum" című szimpóziumon elhangzott előadás magyar nyelvű változata. » 2 CSÓKA J.L. 1971.771, 878.p. 3 SÖRÖS P. 1911. Oklevéltár 125.946-947.p. 4 CSÓKA J.L. 1971.872.p. 5 SÖRÖS P. 1911.165, 172-228.p.