Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PÁLMÁNY BÉLA: A szécsényi uradalom kísérlete földművelési rendszere korszerűsítésére az 1830-1840-es években

gonyából nagy mennyiségű pálinkát készített korszerűen berendezett szécsényi szeszgyárában.

43 A szántóföldi gazdálkodás Szécsény és öt puszta határában 2291 4/8 kat. holdon 1109 7/8 kat. h. vetésterületre terjedt ki, a szántókból 1181 5/8 kat. h. (51,57 %) ugaron maradt (1839-ben bevetetlen ugar kiterjedése csak 459 kat. h. 21,23 % - volt). A termények szerkezete 1851-ben elég jelentősen eltért az 1839-es állapottól. Bár az őszi gabonafélék vetésterülete is csökkent (1839-ben 832 1/8 kat. h.; 1851-ben 636 4/8 kat.h.), viszonylagos súlya tovább nőt (50,34 %-ról 57,35 %-ra). Továbbra is a rozs maradt a fő szántóföldi vetemény, vetésterülete abszolút számban alig csökkent (508 1/8 kat. holdról 487 2/8 kat. holdra), relatíve viszont 30,56 %-ról 43,90 %-ra emelkedett az aránya. A hagyományos abajdóc (feles búza) végleg eltűnt a szécsényi majorsági táblákról - jóllehet a paraszti gazdaságokban még a XIX. sz. utolsó harmadában is megmaradt fő terménynek. A tavaszi gabonával vetett szántók területe csökkent abszolút számban a legkevesebbet (1839-ben 312 kat. hold; 1851ben 278 6/8 kat. hold = 89,34 %-ra), sőt, a zabvetések jelentősen megnagyobbodtak (119 2/8 kat. holdról 178 4/8 kat. holdra). A takarmánynövények termesztése 185l-re láthatóan visszaesett: míg 1839-ben 341 kat. holdat, a vetésterület 20,64 %-át foglalták el, a szabadságharc után már csupán 152 5/8 kat. holdon kaszáltak bükkönyt és stájer lóherét. A burgonyaföldek területe - nyilvánvalóan a szeszgyári felhasználás bevezetése miatt - több mint 138 %-kal nőtt, így a kapásnövények jelentősége, a majorsági kukoricatermesztés időleges megszűnése ellenére is növekedett. Mint mindebből kitűnik, PULSZKY Ferenc gazdasága már nem törekedett megkomponált vetésforgók szigorú alkalmazására, viszont az újmódi gazdálkodás fő eredményei, a takarmány- és kapásnövények minden lehetséges helyen részévé váltak a szántóföldi növénytermesztésnek. 43 OSZK Kézirattára Fol. Hung. 2893. Pulszky Ferenc szécsényi uradalma gazdasági ir. N° 34. Napszámosok jegyzőkönyve 1850-1851. PRAZNOVSZKY M. 1977.325-343. p.