Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

KURUCZ GYÖRGY: Az agrártechnikai megújítás programja Pethe Ferenc „Pallérozott mezei gazdaság" című művében

PETHE részletesen ismertette a norfolki termesztéssel kapcsolatos tudnivalókat, amelynek során többször is utalt YOUNG megfigyeléseire, de egyúttal azt is elismerte, hogy a szigetország csapadékosabb éghajlat - illetve nálunk az öntözés hiánya -sa legkevesebb kétszeri kapálás miatt jóval több akadályba ütközött a répafélék szántóföldi művelése. Ugyanakkor túlzásoktól sem mentes agitációja, amikor egy helyütt megjegyzi, hogy „4 hold tehén-répa elég 200 darab marhának egész téli csemegéül, ha úgy üt ki a termés, mint nekem ütött."

69 Vetésforgói mellett az egyes növényfélék művelésével kapcsolatos befektetések illusztrálására igen részletes táblázatokat is közölt, amelyek érdekes adalékokkal szolgálnak PETHE saját gazdálkodási eredményeihez. Konkrét földbérleti díjak szélső értékeivel, gyenge, közepes és kiváló termésátlagokkal, valamint a költségtételek között minden esetben fizetett munkaerővel számolt.

70 Holdankénti átlagban 1-3 Ft-os bérleti díj mellett a kukorica, lucerna, valamint a takarmányrépa termesztési költségeinek összegzése esetén is körülbelül 120 %-nyi nyereségre lehetett számítani a PETHE-féle adatok alapján. Viszont az is igaz, hogy egy 100 holdas, a fenti növényeket is magában foglaló 10 szakaszos forgórendszer - gabonafélékkel és egyéb pillangós takarmánynövényekkel kiegészítve - legalább 3-4000 Ft közötti éves befektetést igényelt. A fenti három növény termésátlagainak összevetéséhez, az angliai és a PETHE által közölt eredmények egymás mellé állításához csak a répa esetében vannak viszonylag megbízható adataink, bár hangsúlyozni szeretnénk, hogy a kortársak által megadott számok nemegyszer hozzávetőlegesek csupán. Nathaniel KENT-nek a norfolki gazdálkodásról írott művében, vagy akár John BAILEY és George CULLEY hasonló tárgyú northumberlandi összefoglalásában, - bár a PETHE által megadott művelési útmutatáshoz hasonló leírásokat találhatunk - YOUNG-hoz hasonlóan acerenként (0,4 ha) csak fél vagy 3/4 tonnára becsülték az átlagot.

71 PETHE négy holdra 1200 mázsás (1 q = 50 kg) eredményt közölt, amely a korban általános 1200 G-öles holdra átszámítva 15000 kg, vagyis 150 métermázsa. Márpedig a katasztrális holdankénti 120 métermázsás átlagtermést is csak az 1880-as évekre sikerült elérni a hazai mezőgazdaságban.

72 Bizonytalanságai alkalmakként megfigyelhetők a növénytermesztés járulékos ágazataként kezelt kertgazdálkodás szerkezete, illetve nagyságrendje esetében is. Itt elhanyagolta a számszerűségeket. Bár felsorolta azokat a lényeges feltételeket, például víztől, lakóhelytől való távolság, közlekedés, stb. amelyek a kertművelést is a jövedelemszaporítás eszközévé tehetik, de csak általánosságban foglalkozott a „jól kidolgozott plánumokkal".

73 Jóval nagyobb figyelmet szentelt a konyhakerti növények 69 PETHE F. 1805.382.p. 70 PETHE F. 1805.390., 398-400.p. 71 KENT, N. 1794. 40.p., BAILEY, J.-CULLEY, G. 1805. 93-94.p., YOUNG, A 1794.98103.p. 72 VÖRÖS A 1976.95.p. 73 PETHE F. 1808-1813.2-3., 61-62.p.