Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

OROSZI SÁNDOR: Erdősítések a Delibláti-puszta homokján

Sikeres erdősítés... 1890. Sikeres erdősítés a Delibláti pusztán. EL. Folyóirat. Selmecbánya-Budapest. SLIVOVACSKI, Szava - DRAKULICS, Jovan 1957.: Sume na Deliblatszkopescsari In: Gyeszet gogyina sumarsztva A. R. Vojvogyine (1945-1954). Novi Szad. 128-164.p. SZENTKLÁRAY Jenő 1879.: Száz év Dél-Magyarország újabb történetéből. Temesvár. Temes vármegye... 1896. Temes vármegye és Temesvár. Magyarország vármegyéi és városai. Szerk.: Borovszky Samu. Budapest. THEMÁKEde 1887.: A délmagyarországi homoksivatag. FK Folyóirat. Budapest. VANICEK, Fr. 1875.: Spezialgeschichte der Militärgrenze. I-IV. Bd. Wien. WAGNER János 1906.: Frittillaria Degeniana nov. sp. MBL. Folyóirat. Budapest. WAGNER János 1913.: >1 delibláti homokpuszta ibolyái MBL. Folyóirat. Budapest. WAGNER János 1914.: A delibláti kincstári homókpuszta növényvilága. EK. Folyóirat. Selmecbánya. WESSELY, Josef 1873.: Der europäische Flugsand und seine Kultur. Wien. RÖVIDÍTÉSEK E. Az Erdő EL. Erdészeti Lapok EK Erdészeti Kísérletek Erd. Az Erdészet FK Földtani Közlöny MBL. Magyar Botanikai Lapok ME. Magyar Erdész MMgMA Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára OeMF. Oesterreichische Monatsschrift für Forstwesen ÖVF. Österreichische Vierteljahresschrift für Forstwesen TtK Természettudományi Közlöny AUFFORSTUNG AUF DEM SANDGEBIET DER PUSSTA-DELIBLÁT Die Pussta-Deliblát gehörte von der Landnahme (896) an bzw. von dem Zeitpunkt der Staatsgründung (1000) an das Ungarische Königreich. Die türkische Oberherrschaft wehrte hier am längsten, etwa 200 Jahre lang. Nach der türkischen Epoche, im XVIII. Jh. zogen neue, fremde Ansiedler auf dieses Gebiet und vernichteten beinahe gänzlich die ursprüngliche Pflanzendecke - vorwiegend die Bäume der Pussta. Der so entstandene Flugsand gefährdete im XVIII. Jh. auch die umliegenden landwirtschaftlichen Gebiete.