Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

OROSZI SÁNDOR: Erdősítések a Delibláti-puszta homokján

3. ábra. Részlet a Leánykát környékéről (1896). MMgMA 1.760. vetőt, iskolázásban a Hacker-féle iskolázógépet használták. Az akácot a Török-féle ekével emelték ki, a visszavágáshoz a Hauptner-féle ollókat használták. Az erdősítendő területek egy részét előzetesen mezőgazdasági előhasználatra adták, majd az ültetés után 1-2 évig mezőgazdasági köztesműveléssel ápoltatták.

34 Az ültetést október végén kezdték, sokszor télen is végezték (az enyhe telek miatt ez • lehetséges volt) egészen márciusig.

35 A lombos fáknál az őszi- téli ültetést tartották jónak. Az akácosokat 5 éves korukban a Delibláti-rendszerű fűrésszel felnyesték, amit 10 éves korukban - összekapcsolva az első nevelővágással - megismételtek. (További gyérítések a 15. és 20. évben történtek még.) Az egyes eszközök korukban a legfejlettebb kéziszerszámoknak mondhatók, tehát Delibláton sokat tettek a hatékony munka érdekében a műveletek gyorsítására. Még az erdőműveléshez kívánkozik, hogy a terület erdővédelmi problémáját leginkább az akácpajzstetű jelentette. Ellene az időben elvégzett nyesést tartották jó 34 MODLAJ.1912.3.p. 35 A téli ültetés gyakran adminisztrációs és pénzügyi gondokat is okozott. A munkát ugyanis a tavaszi ültetési terv jóváhagyása előtt elvégezték, elszámolni, kifizetni viszont nem tudták, így volt ez pl. 1913 elején is. (OL. K-184.1142.59/1914.35.258 (28.148) 1913.).