Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

RÉZ GYULA: A belsőégésű motorok mezőgazdasági felhasználásának kezdeti szakasza Magyarországon

nak lehetett tekinteni, mivel a különféle - ma már rendkívül sokféle változatban és kivitelben gyártott - erőgépek versenyében nem hagyott kétséget a belsőégésű motorok jövőjét illetően. A motoros magajárók (önjárók) kezdetben benzin-petróleum üzemre készültek, csak a háborús nehézségek kényszerítették a gyártókat szívógázüzemre való átalakításra.

40 Mióta a belsőégésű motorok a mezőgazdasági üzemekben is elterjedtek, napirenden voltak a gőzgépekkel való összehasonlítások. JALSOVICZKY Lajos okleveles gépészmérnök a budapesti M.kir. Állami Felsőipariskola tanára így jellemezte a gőzgépek és belsőégésű motorok hatásfokát 1928-ban: „Legkiemelkedőbb előnye a gázmotoroknak az, hogy a tüzelőanyag melegfej tőképességének sokkal nagyobb százalékát képes tényleges munkává alakítani, mint a gőzgép. Míg a legjobb gőzgép vagy gőzturbina a szénnek legfeljebb 15-17 %-át képes nagyobb egységeknél tényleges munkává alakítani, kisebb kondenzáció nélküli gőzgépek még a 3-4 %-ot is alig érik el, a gőzmozdonyok pedig valóságos pusztítói a kőszénnek, addig a gázmotorok ezen hatást messze túlhaladják így pl. a szívógázmotorok már közepes egységekben is képesek 23 %, a Diesel- motorok pedig 30-35 % tüzelőanyag melegfej tőképességének tényleges munkává való átalakítására."

41 A benzin és petróleum üzemű stabil és lokomobil változatban készített motorok a tízes években túlnyomórészt vidéken terjedtek el, kisüzemeket, műhelyeket, mezőgazdasági munkagépeket - elsősorban cséplőgépeket meghajtó - erőgépként. A gyorsan növekvő gépipar eredményeként a motoros lokomobil már az első világháború előtt a paraszti gazdaságok jellegzetes cséplőerőgépévé vált a járgányokat kiszorítva a gabonacséplés területéről. A belsőégésű motorok alkalmazásának nagy előnye volt a gőzgépekkel szemben, hogy nem kötötték kezelését vizsgához és üzembehelyezéséhez hatósági engedélyre volt szükség. Robbanás- és tűzveszélyessége összehasonlíthatatlanul kisebb volt, mint a gőzgépé. Beszerzési áruk kedvezőbb volt, s az üzemeltetéshez elérhető áron lehetett adómentes benzint vásárolni. (18. ábra) IRODALOM A galántai nemzetközi... 1913.: A galántai nemzetközi motoros tatajmívelőgép bemutató sikere. Kt. Folyóirat. Budapest. A Wohanka-féle... 1906.: A Wohanka-féle nyersolajmotor. Kt. Folyóirat. Budapest. b.d.: Legolcsóbb erőforrás... 1898.: b.d.: Legolcsóbb erőforrás gazdaságok részére. Kt. Folyóirat. Budapest. ERDEI János - FLESCH György 1969.: A 100 éves Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet története. Budapest. FUTÓ Mihály 1944.: A magyar gyáripartörténete. Budapest. Ganz és Társa Vasöntő- és Gépgyár RT. 1895. Gyártmányismertető. Budapest. 40 KNEUSEL-HERDLICZKA E. 1925.6-1 l.p. 41 JALSOVICZKY L. 1928.13.p.