Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

RÉZ GYULA: A belsőégésű motorok mezőgazdasági felhasználásának kezdeti szakasza Magyarországon

tusz) lokomobilja. A bemutatott 8 LE-s négyütemű állóhengeres, vízhűtéses motor szerkezete szinte teljesen azonos volt a „Gnom" benzin-petróleum motorok szerkezetével. „Csak annyiban tér el tőle, hogy a porlasztó szelepe bír más berendezéssel, így tehát a mai „Gnom" benzinmotorok csekély átalakítással szeszmotorokká változtathatók át." Szerkezeti érdekességnek számított, hogy a lendkerék agyra szerelt lapos szíjtárcsa egy ún. közlőművet hajtott meg. A lokomobilt az Ausztria-magyarországi vezérképviselősége (Bécs, VII. Lindengasse 7.) állította ki.^^-lO. ábra) A budapesti 1906. évi tenyészállatvásár alkalmával számos hazai gyár állított ki igényes kivitelben a külföldi gyártmányokkal mindenképpen versenyképes belsőégésű motorokat. Különösen a cséplési célokra szolgáló igényeket vették figyelembe, amikor a szerkezeti kivitelek többsége szállítható változatban készült. A motorok alkalmazása azonban az évtized második felében a mezőgazdaság egyéb ágaiban is érvényre jutott. A belsőégésű motorokat nagy számban használták fel a takarmány előállítására szolgáló munkagépeknek, szecskavágóknak, répavágóknak, darálóknak hajtására, másrészt az istállókat vízzel ellátó szivattyúk meghajtására. A közepes nagyságú gazdaságoknak megfelelt egy 3-4 LE teljesítményű motor. A Ganz gyár messzemenően figyelembe vette a gépekkel szemben támasztott teljesítmény igényeket és ezért 3 és 16 tényleges lóerő között mindenféle nagyságban készültek stabil és lokomotív változatok. Az országban kisebb és nagyobb uradalmakban a Ganz gyári termékek terjedtek el legjobban.

25 (11-12. ábra) A M.kir. Államvasutak Gépgyárában és 1906-ban kezdték meg a négyütemű fekvő elrendezésű motorok gyártását, stabil és szállítható változatban. A henger hűtését ún. előgözölögtetési, másnéven párologtatási módszerrel oldották meg.

26 (13-14. ábra) 1906-ban jelentek meg a hazai - bécsi licence után készített Wohanka - olcsó üzemű nyersolajmotorok. A benzinüzemű motorok költségének mindössze egyharmadát mutatták az összehasonlítható vizsgálatok. A nyersolajmotor szerkezeti felépítése jóval egyszerűbb volt a korábbi típusoknál, ezért kezelése is könnyebbnek bizonyult. A „Köztelekében többek között így jellemezték: „Az egyszerű kezelhetőségénél és üzeme biztonságánál fogva ajánlható első sorban a mezőgazdaság czéljaira. Nem minden gazdaságnak van szakképzett gépésze, bár a gazdaság mégis olyan nagy, hogy motorra szüksége van. Az ilyen gazdaságnak a Wohanka-féle motor ajánlható leginkább: gépészre nincs szükség, mert bárki két nap alatt megtanulhatja ezen motor szakszerű és megbízható kezelését, az üzem alatt pedig a motornak kezelőre nincs szüksége." A svéd licence alapján némi változtatással készült kétütemű fekvőhengeres nyersolajmotorok igen elterjedt típusok voltak Magyarországon és Közép-Európában.

27 24 SZÉLL L 1903.759-760.p. 144 25 KÁRMÁN T. 1906.996-997.p. 26 Új rendszerű benzin... 1906.1758-1759.p. 27 A Wohanka-féle... 1906.1153-1154.p.