Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

RÉZ GYULA: A belsőégésű motorok mezőgazdasági felhasználásának kezdeti szakasza Magyarországon

van, hosszabb idő óta már dolgozik is, (5. ábra) és bízvást elmondhatjuk róla, hogy már kijöhet a gyakorlatba, mint használható jó gép."

18 A Mechwart-féle petróleum-ekét MECH

WART Ernő Tolna megyei belecskai birtokán használták talajművelésre. 30 cm-es mélyen egy óra alatt 4 magyar holdat tudtak a géppel felszántani, mely művelethez 4,5-5 kg petróleumot fogyasztott a motor. A petróleum-eke kiszerelt motorja (a birtokos úgyszólván egész évben gazdaságosan) alkalmasnak bizonyult különféle mezőgazdasági munkagépek - így többek között cséplőgépek, szivattyúk, szecskavágók, darálók - meghajtására. A gép további fejlesztésére, sorozatgyártására anyagi nehézségek miatt nem került sor.

19 Az 1897. évi 105.360 sz. rendeletével a pénzügyminiszter az adómentességet a mezőgazdaságban alkalmazott motorok meghajtásához felhasznált benzinre is kiterjesztette.

20 A századfordulótól kezdve Németországból indult a spiritusz-motorok térhódítása, melyek olcsóbb üzemköltséget jelentettek a benzin, petróleum motorokkal szemben. A spiritusz-motorok felépítése, szerkezete megegyezett az Otto-motorokkal.

21 Az 1903. évi pozsonyi kiállítás egyik gépészeti szenzációjának számított KÁLLAI Lajos motortelepe (Budapest, VI. Gyár utca 50.) által bemutatott belsőégésű motorok, melyek benzinnel, petróleummal és spiritusszal működtek, A 6- és 8 LE-s fekvő rendszerű vízhűtéses erőgépeket - a motorba beömlő üzemanyag mennyiség optimális értékéhez - röpsúlyos szabályozókkal látták el. A Kállai-féle motorok percenkénti fordulatszáma mindössze 170-260 között volt. A vasvázra szerelt járószerkezettel ellátott motorokat (lokomobil) a látogatók üzem közben láthatták. A kiállításon a gépek hibátlanul működtek, kezelésük különösebb szakértelmet nem igényelt. A Kállai-féle erőgépek stabil változatban is készültek. A kiállításon újdonságnak számított az is, hogy a kiállítók bemutatták - meghibásodás esetén nélkülözhetetlen - a tartalék alkatrészekből összeállított kollekciót (szelepház, szelepek, henger, tömítések stb.). Az erőgépek elsősorban favázas cséplőgépek hajtására készültek, de úgyszólván minden gépi meghajtásra alkalmas mezőgazdasági munkagép működtetésére megfelelők voltak. A meghajtást a szíjkerékre helyezett lapos bőrszíjjal biztosították.

22 (6., 7., 8. ábra) 1903-ban Pozsonyban állította ki új benzinmotorját a budapesti Beck és Gergely cég. A gépet a látogatók üzemi állapotban tekintették meg. Részben üresen járt, részben egy nagyobb Ruston és Proctor-féle cséplőgépet hajtott üres járatban.

23 Ugyancsak a pozsonyi kiállítás alkalmával került először a nyüvánosság elé Majna-Frankfurt melletti Oberurseli motorgyár RT „Gnom" típusú szeszmotor (spiri18 írj. SPORZON P. 1896.1644-1645.p. 19 írj. SPORZON P. 1898.1783.p. 20 b.d.: Legolcsóbb erőforrás... 1898.322-323.p. 21 RAP AICH R. 1901.797- 798.p. 22 Ifj. SPORZON P. 1903.572-573.p. 23 Ifj. SPORZON P. 1903.7.p.