Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

RÉZ GYULA: A belsőégésű motorok mezőgazdasági felhasználásának kezdeti szakasza Magyarországon

A „Köztelek" 1896. évi 89. számában OBERSCHALL Zoltán a belsőégésű motorokról így írt: „A petroleummotorok alkalmazásával járó előnyök mindinkább szélesebb körben válnak ismeretessé: azon hazai gyárosaink száma is folyton nagyobbodik, kik e motorok különös fontosságát és jelentőségét bizonyos munkanemek végzésénél felismerve előállításukkal behatóbban kezdenek foglalkozni és belátják, hogy minél tökéletesebben és olcsóbban lesznek e motorok gyárthatók, annál inkább nő a bizalom irántuk, így tehát alkalmazási körük is mindinkább tágulni fog."

11 A stabil szerkezeti kivitellel készült belsőégésű motorokat - a gőzlokomobilok mintájára - alsóvázra szerelt mobil erőgépek, majd erőátviteli szerkezettel készült magajárók (önjárók) követték. A gőzgépek magas beszerzési ára, költséges üzembentartásuk arra késztették a technika kiváló szakembereit, hogy olyan gépeket állítsanak elő, amelyek könnyebb szerkezetűek, olcsóbbak elődeiknél. A járműmotor németországi feltalálását követően, az első gyakorlati jelentőségű robbanómotorral működő erőgépet az Egyesült Államokban a Case-gyár készítette 1892-ben. Ezt követően másfél évtized alatt más amerikai gépgyárak is szerkesztettek benzin-, petróleum-üzemű magajárókat, elkészültek többek között az első Hart-Parr, IHC, Twin-City és a Reckord traktorok.

12 Cséplőgéphajtásra belsőégésű motort Heinrich MEIER német mérnök alkalmazott először Hamelnban 1894-ben, aki petróleum-motor hajtásra cséplőgépet szerkesztett. „A petróleumlokomobil maga is igen könnyű lévén, oly cséplőgépet is kívánt szerkeszteni, a mely könnyűségénél fogva arányban álljon a lokomobillal. A dob szélessége 175-190 cm és 7 lóerejű petróleum-motor kívántatik a hajtásához. Az illető gyáros kevesebb lóerejű petróleum-motorokhoz is készít gépeket, természetesen mennél kevesebb a lóereje a petróleum-motornak, annál tökéletlenebbül van felszerelve a cséplőgép. Ennek a 7 lóerejű petróleum-motoros cséplőgépnek a súlya 1300-1500 kg, holott a gőzcséplő gépeké - mint tudjuk - 4-5000 kg súly között szokott változni."

13 Magyarországon elsőként Erdélyben alkalmaztak belsőégésű erőgépeket favázas cséplőgép meghajtására, néhány hónappal Heinrich MEIER közismertté vált gépi meghajtása után. Az eseményről az 1894-ben megjelent mezőgazdasági hetilap, a „Gazdasági Lapok" így írt: „Érdekes lesz annak fölemlítése, hogy Louis FEDOR úr Fogaras megyében, (?) a mosoni Kühne E. gazdasági gépgyár takarmányelőkészítő gépsorát egy 10 LE-s - drezdai motorgyárban készített - 4 ütemű fekvő elrendezésű benzinüzem vízhűtéses lokomobillal mutatta be." A 285 percenkénti fordulatú erőgép a bemutatón hibátlanul működött.

14 (3. ábra) 11 OBERSCHALL Z. 1896.1600.p. 12 RÉZ Gy. 1985.409.p. 13 L.: Cséplőgép és petróleum... 1894.294.p. 14 Ifj. SPORZON P. 1904.121-122.p.