Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

BALÁZS GYÖRGY: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII-XIX. században (II. Taposómalmok)

2. ábra. Taposómalom ábrázolása a XIII. századból (F. Braudel, 1979.471). Alapos történeti áttekintés során említi, hogy PHILON Bizáncból az i.e. III. századból vízemelésre használatos, emberi meghajtású taposódobot ír le. Az ókorban elsősorban vízfelhúzásra használták: a taposódobot összekötötték egy láncra fűzött vödörsorral („perzsakerék").

14 Bár a XIII. században már használták gabonaőrlésre

15 (2.ábra), de a középkorban elsősorban az építkezésben emelőgépeket működtettek segítségükkel.

16 A XVI. századtól tűnnek fel a belső hajtású, szamárral hajtott taposókerekek, amelyeket elsősorban vízkiemelésre, szivattyú működtetésre használtak.

17 14 BRUNNER, H. - MAJOR, J.K. 1972.118.p. 15 BRAUDEL, F. 1979.471

.p. XIII. századi metszetet közöl gabonaőrlő taposómalomról; vö. FELDHAUS, F.M. 1914.1186.p. XIV. századi adatával. 16 Pieter Breughel 1525-ből való „Bábel tornya" c. festményén szerepel taposómalommal működő emelőgép, idézi BRUNNER, H. - MAJOR, J.K. 1972.118.p. 17 BRUNNER, H. - MAJOR, J.K. 1972.118.p.