Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

BALÁZS GYÖRGY: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII-XIX. században (II. Taposómalmok)

Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében a XVIII-XIX. században (II. Taposómalmok) BALÁZS GYÖRGY A malmokról szóló magyar irodalomban csupán néhány említés esik a taposómalmokról. A rendszeres néprajzi kutatások megindulása idején (XIX. század vége, századforduló) már számuk elenyésző volt, még az akkoriban eltűnőfélben lévő ismertebb „hagyományos" típusokhoz (száraz-, szél- és vízimalmok) képest is. A malmokat számbavevő statisztikák sem mutatják ki arányukat a különféle típusok között. Ugyanez a helyzet a tiprómalmokkal is, kevés számuk, kevéssé ismert voltuk miatt minduntalan összekeverték e két típust (még szakemberek is). így a korábbi adatokat, említéseket újra kellett elemezni, hogy kiderüljön - néhány árulkodó részlet nyomán - a leírásokból, vajon tipró- vagy taposómalomról van szó?

1 A tiprómalom első pontos említése JANKÓ János nevéhez fűződik, aki a Balaton környékének néprajzáról szóló munkájában részletesen leírja a balatonfőkajári tiprómalmot.

2 A taposómalom néprajzi leírása 1935-ből egy hódmezővásárhelyi adatközlés során KISS Lajos érdeme (Lábra) - ez máig az egyetlen részletes adat Magyarországról!

3 Pedig a történeti források tanúsága szerint taposókereket, taposómalmokat a Kárpát-medencében is használtak korábban is, amint erre ENDREI Walter technikatörténész utal.

4 Melyek tehát a taposómalom, a tiprómalom ismérvei, hogyan helyezkednek el a malmok rendszerében? A taposó-, tipró- és szárazmalmok élőerőt hasznosítanak az őrlőszerkezet működéséhez. Legismertebbek a szárazmalmok, melyeknek első biztos említése a Kárpátmedencében a XIV. századból való, Pozsonyból.

5 A szárazmalmok is altípusba so1 Részletesen ld. BALÁZS Gy. 1986-87.418-432.p. 2 JANK J. 1902.248.p. 3 KISS L. 1935. NÉ. 77-84.p. 4 ENDREI W. 1959.192-194.p. 5 ORTVAY T. 1903. Il.k.