Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

SZŐLLŐSY GÁBOR: Az országos tejelési és tenyésztési díjazások érmei a Magyar Mezőgazdasági Múzeum gyűjteményében

törzskönyv vezetésére és a törzskönyvelési munka irányítására. A bizottság alakuló ülését 1885. december 4-én tartotta. Első elnöke KOSTYAN Ferenc volt.

1 Az OTB szervezeti felépítése megalakulásakor a következő volt: a bizottság 12-16 tagból, egy elnökből és egy titkárból állott. Az elnököt és a titkárt a OMGE választotta, a Földmívelésügyi Minisztérium (FM) jóváhagyásával. A tagok felét az OMGE, másik felét a FM jelölte ki megbízás útján. Az elnök fontosabb feladatai voltak: a bizottság képviselése, az ülések vezetése, a jegyzőkönyvek hitelesítése, stb. A titkár végrehajtó közegként működött. Fő feladatai: a törzskönyv vezetésének felügyelete, igazolások, kivonatok kiadásának ellenőrzése, a folyó ügyek intézése voltak. A törzskönyvet a törzskönywezető vezette egy vagy több írnok segítségével.

2 Az OTB pénzét az OMGE pénztára kezelte. Az OTB legfontosabb fóruma a bizottsági ülés volt. Ennek hatásköre a szervezeti kérdésekre, az állatok törzskönyvbe való felvételére, illetve kizárására terjedt ki, továbbá véleményezési joga volt a törzskönyvelést, illetve a tisztavérű tenyésztést érintő kérdésekben. Az üléseken az OTB tagjain kívül a törzskönyvbe felvett állatok tulajdonosai és meghívott szakemberek is részt vehettek, de nekik nem volt szavazati joguk.

3 Az első világháború után az OTB megszüntette a központi törzskönyvet és csak az irányítást, a közhitelességet és az ellenőrzési eljárás egységességét biztosította. A törzskönyvek vezetését a megyei szarvasmarhatenyésztő egyesületek, majd 1938-tól a kerületi szövetségek vették át.

4 Az 1927. januárjában indított országos elit- törzskönyvet az OTB vezette.

5 II. Tejelési és tenyésztési díjazások Az állatdíjazások intézménye nagy múltra tekinthet vissza Magyarországon. A különböző tenyészállatvásárokon már a múlt század végétől tartottak állatdíjazásokat, ezzel is elősegítendő a jó minőségű tenyészállatok nevelését. Az első világháború előtt évente 60-70 díjazással egybekötött országos, megyei, egyesületi, stb. kiállítást rendeztek az országban.

6 Ezek a díjazások küllemi bírálati eredményeken alapultak. Forradalmi újítást jelentet az addigi állatdíjazásokhoz képest a Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyesület által 1899-ben, ÚJHELYI Imre kezdeményezésére megrendezett első egyfejéses tejelési verseny. Ugyanez a szervezet 1901-ben több környékbeli faluban éves, illetve laktációs termelésen alapuló tejelési versenyt ren1 Az Országos Törzsk.... 1894.14. p. 2 Uo. 18-19. p. 3 Uo. 18-19. p. 4 BOCSOR G. 1960.229. p. 5 Uo. 300. p. 6 Uo. 339. p.