Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

MÁRTHA ZSUZSANNA: A magyar baromfigazdaság helyzete az 1920-1938. években

7. ábra. Baromfikiállítási díjoklevél 1923-ból. A kiterjedt alföldi baromfitenyésztés már a múlt század végén annak központjaiba vonzotta a később naggyá lett felvásárló és feldolgozó cégek alapítóit. Az 1930-as években a Békéscsabán, Kecskeméten, Orosházán, Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Kiskunhalason, Nagykőrösön, Törökszentmiklóson letelepült baromfiipari vállalatok felvásárlói bármely mennyiségű baromfit viszonylag elfogadható áron vettek át a termelőktől. Telepeiken állandóan kb. 100 000 baromfit hizlaltak egyszerre. Az 1920-1938. években számos hasonló új vállalkozás is létrejött. Közülük nagyobbak voltak a Skót-Magyar Kereskedelmi Rt. (Budafok, 1922), az Élelmiszerkiviteli Rt. (Szentes, 1922), Waltner Sámuel (Törökszentmiklós - Püspökladány, 1923), Schneider Ignác utódai (Békéscsaba, 1923), a Hangya szövetkezet és mások. Rajtuk kívül Budapesten baromfi és tojás feldolgozásával foglalkozó nagyobb cégek voltak a Magyar Mezőgazdák Állatértékesítő Rt. és a Baromfihizlaló és Kiviteli Kft. 1938-tól kezdve a politikai helyzet jobbra tolódása folytán a baromfiipar telepei a Hangya tulajdonába kerültek át. Ezután a baromfi és a tojáskivitel túlnyomó része Németországba irányult. Export Trianon után 1922 őszén lett élénkebb a baromfiexport annak ellenére, hogy a gyorsuló infláció miatt a felvásárlási árak folytonos emelkedése és a vasúti díjtételek gyakori változása az üzletet hátrányosn befolyásolta. Újabb baromfiexportunk