Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

MÁRTHA ZSUZSANNA: A magyar baromfigazdaság helyzete az 1920-1938. években

Tyúkféle Pulyka Lúd Kacsa Együtt 1935. február 28-án 1. Mezőgazdasági üzemben 20 kat. holdon aluli gazd. 12586 131 1621 907 15425 20-100 kat. holdas gazd. 2840 127 446 268 3681 100 kat. holdon felüli gazd. 1654 96 136 167 2053 Összesen 17080 354 2203 1342 20979 2. Mezőgazdasági üzemen kívül 800 15 84 53 952 Mindösszesen 17880 369 2287 1395 21931 Mind 1928-ban, mind 1935-ben az országos állományból a 20 kat. holdon aluli birtokokra jutott a legtöbb baromfi, itt volt található az országos állománynak több mint 70 %-a. 1935-ben az összes gazdaság állományainak több mint 90 %-a a 100 kat. holdon aluli birtokcsoportra jutott.

4 A közép- és nagybirtokokon, ahol a nagyobb arányú baromfitenyésztéssel, különösen a keltetéssel és a növendékek felnevelésével járó sok aprólékos teendőt fizetett munkásokkal kellett volna végeztetni, a baromfitenyésztés nem fizetődött ki.

5 A baromfiállomány fajok szerint Baromfiállományunkban az 1935. évi összeírás szerint a tyúkok aránya 80 %-on felüli volt. A népies tyúkállományokban egy-egy gazdaságon belül is alkatban kiegyenlítetlen, többféle színváltozatú és kopasznyakú tyúkok is voltak Ezek a tulajdonságok arra vezethetők vissza, hogy az eredeti hazai tyúkokat régebben főként sárga orpington, kendermagos plymouth, majd 1920 után rhode island red és fehér leghorn kakasokkal keresztezték. A magyar parlagi tyúk tisztavérű nemesítése csak az 1930-as években lendült fel. Ezt a Magyar Parlagi Baromfitenyésztők Szindikátusa melegen pártolta. (2. ábra) 4 A keszthelyi Gazdasági Akadémia üzemtani tanszékéhez tartozott számtartási központ elemzése alapján az állattartás nyershozamából az 1929-1933. évi nagy gazdasági válság idején 126 dunántúli kisbirtok adatai szerint 1929-ben 16 %, 1930-ban 10 %, 1931-ben 16 % és 1932-ben 13 % jutott a twomfira (JUHOS L. 1933. MgK. 5. sz. 212. p.) 5 Jellemzőek erre a kerületi mezőgazdasági kamarák irányításával 1936-ban és 1937- ben készült ötkötetes Országos Mezőgazdasági Címtár adatai. E címtárban az olyan községek és 100 kat. holdon felüli gazdaságok adatai szerepelnek, amelyek terményeinek és termékeinek jelentős hányada kereskedelmi forgalomba került. A címtár a tyúk-, pulyka-, lúd- és kacsatenyésztés adatait is tartalmazza. Ezek szerint az ország 100 kat. holdon felüli 12 202 gazdaságából rriindössze 549 (4,5 %) volt tyúktenyésztő, 468 (3,8 %) pulykatenyésztő, 334 (2,7 %) lúdtenyésztő és 273 (2,2 %) kacsatenyésztő.