Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
ERNST JÓZSEF: A tájfajták kialakulásának kezdete Magyarországon Mezőhegyes vonzáskörzetében
következtében az első világháború előtti években már határozott tenyésztési körzetek alakultak ki, amelyek megmaradtak a Trianon utáni korszakban is. A legimponálóbb eljárást a tenyésztéstechnológiában találjuk meg. Ebben a korszakban működött Mezőhegyesen a három legnagyobb hatású, vérvonal alapító törzsmén, a Nonius XXIX (N XV-360 N III.), a Nonius XXXI (N XXIV-211 Jackson) és a Nonius XXXVI (N XVI-312 N XIII.), az A, B és C vérvonal megalapítói. Mind a három mén hosszú ideig fedezett Mezőhegyesen, s nyilvánvaló, hogy az országos fedezőmének között fiaik voltak a legnagyobb számmal, így a tájfajták kialakításában nagy szerepet játszottak (8. táblázat). 8. táblázat Mezőhegyesi születésű mének vérvonal szerinti megoszlása Megye XXIX XXXI XXXVI Telivérezett Ménesbirtok Megye A B c nóniuszok nóniusz Temes vm. (1918) 9 5 10 7 10 Torontál vm. (1918) 31 11 15 13 24 Bács-Bodrog vm. (1918) 14 2 8 8 Nagymajláth (1900-1907) 8 5 5 1 — Nagylak (1912-1918) 6 4 2 1 2 Szarvas (1898-1918) 13 9 9 7 A területen a legnagyobb számmal a Nonius XXIX vérvonalhoz tartozó mének szerepeltek, s emellett kaptak helyet a Nonius XXXI és Nonius XXXVI utódai (8. táblázat). A telivérezett nóniusz mének legnagyobb részét a Bánságba osztották be, mivel ezzel kívánták ellensúlyozni a rög és a hidegvérű vér durvító hatását. Az egyes fedeztetési állomások ménbeosztásában még ennél is tovább mentek. Egy-egy törzsmén fiait, a féltestvéreket további közeli rokon (unokatestvérek) ménekkel együtt osztották be (ez tapasztalható a félvér körzetekben is). így pl. a szarvasi fedeztetési állomásra 1898- 1918 között beosztott 41 nóniusz mén közül hét fedező mén apja a Nonius XXIX volt, ezek közül kettő az 504 Nonius XXIX 35 és az 509 Nonius XXIX 8 teljes testvér volt (anyjuk 360 Nonius XXXVL). Ugyanekkor pl. 11 mén anyai nagyapja a Nonius XXXVI volt, 6 ménnek pedig anyai nagyapja a telivér Tartar volt (9. táblázat). Ugyanilyen összefüggéseket lehet megállapítani a többi fedeztetési állomáson is. E korszak további figyelemre méltó gyakorlata volt hogy a későbbi évektől eltérően, a mének nem 3 évig, hanem 6 évig, sőt ennél is tovább egy állomáson maradtak (10., 11. táblázatok ). w 1917-ben a mének azonos állomáson való tartózko64 Magyarország területén az.... évben1888-1918.
