Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

ERNST JÓZSEF: A tájfajták kialakulásának kezdete Magyarországon Mezőhegyes vonzáskörzetében

kontenyésztéssel. Az utódok fajtáját kizárólag az apai vonal alapján jelölték. így pl. a Nónius vérvonalhoz tartozó lovakat még az 1878. évi ménbeosztásban

28 is „normand fajúaknak" nevezték annak ellenére, hogy a Nónius Senioron kívül semmilyen normandiai származású kanca vagy mén nem került Menőhegyesre, és a normand vérhányad sem haladta meg az 1,6 %- ot.

29 Jellemző, hogy ebben a ménfelsorolásban olyan meghatározást is találhatunk még, mint „honi" vagy „Czindery".

30 A Mezőhegyesen esetenként végrehajtott ménesbeosztásban főleg a küllemi tulajdonságokat vették figyelembe. A genotípus szerint való megkülönböztetés felesleges is volt, mivel az egész állomány beltenyésztett volt, s az egyedek közeli rokonságban állottak egymással, ennek káros következményei nélkül. Ez volt a helyzet az 1855. évi beosztás elkészítésekor is, amely a törzsek (nónius, félvér, arab, lipicai) szerinti elkülönített tenyésztés kezdete volt. Anélkül, hogy a ménesparancsnokok szakmai hozzáértését kétségbevonnánk, meg kell állapítani, hogy a cs. k. ménesekben folytatott következetes tenyésztési koncepció elsősorban az intézmény főfelőgyeiőjének személyétől függött. CSEKONICS J. 21 éven keresztül saját belátása szerint vezette a ménest, majd nyugalomba vonulása után, 1869-ig, mintegy 60 év alatt Mezőhegyesnek összesen 11 parancsnoka váltotta egymást. Viszont 1815-től 1854-ig HARDEGG Heinrich volt a katonai ménesek főfelügyelője, majd LOBKOVITZ Georg herceg (1854-1860) vezetése alatt kezdődött és 1860-tól RITTER Franz (a kisbéri ménes alapítója) irányítása szerint folytatódott a törzsek szerinti tenyésztés. A közös származás és a mezőhegyesi rög hatására - ÓCSAG I.

31 megállapítása szerint - a három mezőhegyesi fajta leírásában meglepő hasonlóság tapasztalható, méreteikben és tömegükben pedig szinte teljes azonosságot mutatnak, míg értékmérő tulajdonságaikban, vérmérsékletükben és használatukban különböznek egymástól. A ménesgazdaságok fejlesztésével (Kisbér 1853-ban alakult meg) és tenyészirányzatuk kezdeti rendezésével egyidejűleg kezdték meg a köztenyésztés szervezettebb irányítását. A monarchia más országaiban szerzett tapasztalatok alapján Magyrországon 1851-ben kezdték megszervezni a méntelepeket és fedeztetési állomásokat, amelyek műkődésüket 1852-ben kezték meg.

32 Mint GROVE László földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi miniszter jelentése közölte, a méntelepek nem tudták feladatukat betölteni, mivel a hadügyminisztérium igazgatása alatt a személyzet csak a végrejhajtással volt megbízva és a mének szétosztását adminisztratív módon kezelték, így a lakosság körében nem tudtak népszerűségre szert tenni.

33 28 Az állami mének elosztása, W. 1879. 29 ÓCSAG 1.1984.72. p. 30 Az állami mének elosztása, W. 1879.97. p. 31 ÓCSAG 1.1984.84. p. 32 FESTI. 1872.63. p. 33 Orsz. méneseink, W. 1869.138. p. FEST 1.1872.63. p.