Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

TÖRÖK ZSÓFIA - SZÉKELYHIDY IVÁN - SZŐLLŐSY GÁBOR: Patkolókovács képzés Magyarországon az első világháború előtt

1860 után végzett - gyógykovácsokat 200 Ft büntetés terhe mellett eltiltja az állatgyógyítástól.

45 A gyógykovács oklevél ezután a polgári életben csak önálló ipar űzésére jogosított. Korábban okleveles állatorvos hiányában gyógykovácsok is folytathattak állatorvosi tevékenységet, sőt néha járási vagy megyei állatorvosi állásokba is bekerültek.

46 Erre a gyakorlatra való tekintettel, hogy az addig állatgyógyítást végző gyógykovácsok ne maradjanak kenyér nélkül, egy 1889-es miniszteri rendelet némiképp enyhítette a törvény szigorát. A „régi rendszerű" (1860 előtt végzett) gyógykovácsoknak továbbra is engedélyezte az állatgyógyítást. Azok az „új rendszerű"gyógykovácsok, akik képesítésüket a bécsi katonai állatgyógyintézetben szerezték, és 1888 előtt állatorvosi gyakorlatot folytattak és azok az „új rendszerű" gyógykovácsok, akik a miniszter egy másik rendeletében előírt gyakorlati vizsgát 1890 és 1891 években letették, szintén folytathattak állatorvosi gyakorlatot.

47 III. fokozat: állatorvosképzés Maga az állatorvosképzés alapvetően független volt a katonai képzési rendszertől, de a patkolókovács-képzés területén több ponton is érintkezett azzal. Ez egyfelől a már ernlített tanfolyamoknak részben az állatorvosi tanintézetben való lebonyolítását jelenti, másfelől a gyógykovácsoknak állatorvosokká való továbbképzését. A hadsereg kötelékébe tartozó gyógykovácsok lehetőséget kaptak az állatorvosi oklevél megszerzésére, és a polgári hallgatókkal szemben jelentős kedvezményeket kaptak mind a felvételi feltételeket, mind a képzés idejét illetően. Ezek a következők voltak: 1860-tól 1899-ig egy évvel rövidebb idő alatt végezhették el az állatorvosi kurzust. 1860- tói az 1907-1908-as átszervezésig az előírt iskolai végzettség hiányában felvételi vizsga alapján is felvehetőek voltak.

48 Az állatorvos-társadalom fokozódó elégedetlensége és az Állatorvosi Főiskola vezetésének erőfeszítései folytán sikerült elérni a patkolókovács-képzés átszervezését. Ennek végbevitelét egy 1905-ös cs. és kir. hadügyminiszteri, illetve egy 1907-es m.kir. honv. miniszteri rendelet szabályozta.

49 A rendeletek nyomán kialakult helyzet állt fenn az első világháborúig. A képzés továbbra is háromlépcsős maradt, de megváltozott a képzési idő és a tanfolyamok szervezeti felépítése. I. fokozat: féléves patkolóiskolák. Ezek székhelyei Szegeden, Vácott, Pécsen, Debrecenben és Budapesten voltak. Évente két kurzust indítottak. A tavaszira huszár- és gyalogezredek is, az őszire csak huszárezredek vezényeltek hallgatókat. A felvételhez szinte csak írástudást kívántak 45 1888. é. VIILtc. 153. §/e. 46 Mi legyen a régi... 1889.30.p. 47 A gyógykovács cím... 1912.1587.p. 48 HUTTRA F: i.m. 89.p. KOTLÁN S. i.m. 81.p., 97.p. 49 KOTLÁN S. i.m. 106.p.