Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

SZABÓ LÓRÁND: Beszámoló a Mezőgazdasági Múzeumok Nemzetközi Szövetségének (AIMA) Budapesten tartott CIMA-8 kongresszusáról (1987. szeptember 7-11.)

deburgi Síkság falvaiban. (Összeállítás önéletírások alapján 1880-1960)", amely egyben átvezet a következő kérdéskörhöz: a hagyományos kultúrák hanyatlása és az iparosodás előrehaladása. E problémát elemezte GAY G. - QUAGLIOTTI L. - ROSSO E.: ,A piemonti parasztasszonyok különböző munkaterületei", MARINOV Vaszil: „A nő szerepe a mezőgazdaságban Bulgáriában, 1850-1950.", JAAGOSILD Ildiké: ,A nő szerepe Észtország mezőgazdaságában. Tradíció és korszerűség" (felolvasott rezümé) és KORHONEN Teppo: ,A nő szerepe a mezőgazdaságban, 18501950.". Sajátos források a paraszti múlt tanulmányozásában az egyes parasztgazdaságokból fennmaradt naplók, feljegyzések. Ezek bemutatására váltakozott GRANT Helen D. IC: „Nők a tengermelléki Maine állam mezőgazdasági életében, 1790-től 1870-ig. I. rész. Mit mondanak nekünk a naplók és a családi iratok?" és HAVVES Edward L.: „Nők Illionis állam mezőgazdasági életében. Üzenetek háztartási naplókból és üzleti számlákból, 1810-1850." című, egymást korszakban kiegészítő előadásában. CREASY John S. dolgozata: ,A nők az angol mezőgazdaságban, 1850-1950. Forráselemzés." az elsődleges források mellett a másodlagosak feldolgozásáról is szólt, kiemelve a képi ábrázolások - különösen a fotók - jelentőségét. BALASSA Iván előadása az aratás kérdéskörének egy területét dolgozta fel: ,A nő szerepe a béraratásban Magyarországon, 1850-1950.". A nők hagyományos, kévekötő-marokszedő szerepük mellett a sarlós aratásban is helyet kaptak, de az eszközváltás után kaszával csak férfiak arattak. A béraratás a migrációval is összefügg. BELL Jonathan: „Női vándormunkások Írország Donegal grófságából 1850-1950." elmondotta, hogy a farmok kicsinysége nem tette lehetővé a munkakörök egyértelmű elhatárolását a szántóföldi munkákban, különösen a vetés és az aratás idején. Végül CSOMA Zsigmond előadása a „Paraszti virágoskertek és az asszonyok" kapcsolatát mutatta be. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a vizsgált korszakban a mezőgazdaság, s ezen belül főleg a szántóföldi növénytermesztés gépesítése folytán a női munka háttérbe szorult, de egyben szakosodott és jelentősége az intenzív növénykultúrákban tovább növekedett. III. szekció Elnökök: SINATTT D'AMICO F. és ZACHRISSON Sune. Titkárok: KURUCZ György és VEZÉR Amália. ,A nők szerepe a mezőgazdaságban kb. 1950-től napjainkig" című témakörben az elhangzott előadások a nők különböző helyzetét igen jól illusztrálták és a mai mezőgazdasági élet gyors változásait is bemutatták. Kifejezték meggyőződésüket a szekció résztvevői, hogy a múzeumokban található dokumentációkat jobban össze kellene egyeztetni. Ezek az anyagok képezzék a bázisát a múzeumi munkának és a nők helyzetét bemutató kiállításoknak. Ez azért is fontos, mert a nők látszólag jelentéktelen tevékenysége így dokumentálható lesz.