Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)
WOHLNÉ NAGY ÁGOTA: A gyógynövénytermesztés története Magyarországon a XX. században
sújtották lényegesen az exportot. 1920-1925 között átlag 130 vagon, 1925-1930 között 125 vagon, 1930-1935 között 150 vagon, 1935-1940 között 330 vagon, 1940-1945 között 600 vagon volt. 1942-ben, és az azt megelőző néhány évben különösen magas volt az export. (1942-ben több, mint 1000 vagon!) Ennek a háborús keresletben kell fellelnünk az okát. 1937-1939-ben mindenütt igyekeztek „készletre" vásárolni, 1940től pedig a mindenütt megnyilvánult katonai szükséglet növelte a keresletet. 20 Szomorú, hogy éppen a világháborúknak köszönhető a gyógynövénytermesztés fellendülése. Ez idő alatt a tengerentúlról stb. származó drogokat nem lehet behozni, így arra kényszerültünk, hogy a mérsékelt égövben is megtermő fajokat műveljük, illetve azonos, vagy hasonló hatóanyagtartalmú fajtákat keressünk az itteni flóratartományból. Tehát, amellett, hogy exportunkat folyamatosan növeltük, az eddig behozatal útján idekerült növényeket is sikerült részben hazaiakkal pótolni. így az I. világháború alatt a teapótló szederlevél, az egyébként Oroszországból és Spanyolországból származó édesgyökér helyett a hazai édesgyökér felhasználására került sor. A korábban Kínából importált rebarbarát és az olaszországi ricinust is sikerült idehaza termelni. AII. világháború alatt álltunk rá végleg a csak hazai mentaolaj előállítására is; korábban amerikai, illetve japán mentát importáltunk. A kutyabengekéreg éppen olyan jó hashajtó hatásúnak bizonyult, mint az indiai szennalevél, a kínai rebarbara gyöktörzs, vagy az afrikai aloé. A Kisázsiában és Szibériában honos gyapjas pesztercefüvet szintén ebben az időszakban honosították meg nálunk. A háborús hatásra utal az intézet következő felhívása is: „A tengerentúli gyógynövényeket helyettesítő drogok, illetve pótszerek keresésén kívül az Intézet közvetlen programja mindennemű gyógy-, illatos (illóolajtartalmú) növény, vegyi ipari, fűszer- és olaj növény termesztésének az eddiginél jelentékenyen nagyobb mérvű elterjesztése. Háborús időszakban mindent magunknak kell előállítani. Legjobb példa erre a magyar teák forgalombahozatala, mely létét kizárólag a háborúnak köszöni. A gyógynövénygyűjtésnek és termesztésnek a háborús idők mindig kedveznek, ma pedig egyes cikkek tekintetében olyan konjunktúrát értünk el, melyre ezideig példánk még nem volt. Termesztendő növényekről lévén szó, az Intézet ezúton is közli a magyar gazdaés földbirtokostársadalommal, hogy a borsosmenta, melyet levéláruként vagy lepárolva illóolajként lehet értékesíteni, a fehér és feketemustár, a koriandrum, az ánizs, a konyhakömény és édeskömény, a macskagyökér, a zilizgyökér, a fehér szappangyökér, stb. termesztése nemcsak kifizetődik, hanem akárcsak az immár kötelezővé vált olajnövénytermesztés, szintén közérdeket is szolgál". 21 A termelési kedv a legtöbb gazdánál meg is volt, s a vadontermők gyűjtése is folyt. Azonban minél nagyobb mérvű lett a termesztés, értelemszerűen annál több kereskedő, felvásárló is bekapcsolódott a folyamatba, nemegyszer - a gyors meggazdagodás reményében - kellő szakértelem híján. A rosszminőségű és hamis gyógynövények felvásárlása majd eladása maga után vonta a magyar gyógynövények jó hírnevének 20 PÖLÖSKEY E. 1964.1 l.p. 21 MMgMA Fotógyűjtemény 91.715-91.736
