Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

V. GÓZ GABRIELLA: A Kolozsvári Gyógynövénykutató Állomás működése a századfordulón

költségeit. Ezért nagyban termesztése is gazdaságos, megfelelő szárító helyiségek mellett. A kolozsvári kísérleti telepen természetes szárító helyiségül berendezték az akadémiai főépület padlását és ezen kívül a régi major magtárát is. Mesterséges szárításra is gondoltak. (4.ábra) Felhasználták a rendelkezésre álló gyümölcsaszalókon kívül a komlószárítót is.

17 PÁTER Béla szerint ha a mentatermesztés nálunk nagyobb arányban fellendülne, amerikai példára a tábla szélén vándorüstöt állíthatna fel a termelő, amelyben lepárolná a mentaolajat. Ezzel a mentatermesztés legkényesebb részét, a szárítást meg lehetne takarítani. így a tábla szélén kifőtt nyers mentaolajat értékesítené közvetlen a termelő. Termesztett mentafélékből - borsosmenta (Mentha piperita) és fodormenta (Mentha crispa) - de más termesztett gyógynövényekből - benedekfű (Cnicus benedictis), valamint a koriander (Coriandrum sativum) - már az I. világháború előtt is volt kivitelünk. A háború közben a kivitelünk megszűnt, a behozatal is megakadt, s mindez maga után vonta a gyógyszerhiányt. Az orvosoknak nélkülözni kellett a külföldi gyógyszert, a külföldi drogok helyett pedig a hazaiak felé fordult a figyelem. Ez a körülmény - valamint a Trianon utáni következmények - egyre több gyógynövény termesztését tették szükségessé. 4. ábra Gyógynövényszárító 17 MMgMA IX. RMA. 820/1943. üi.sz. 4.p.