Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

V. GÓZ GABRIELLA: A Kolozsvári Gyógynövénykutató Állomás működése a századfordulón

árka mellett az ún. „Csíkoskert"-ben is berendeztek kísérleti táblákat. 1911-ben a felhasznált terület már 15.500 m

2

, azaz 2,69 katasztrális hold nagyságú volt. Ezt 1914-ben tovább növelték, ugyanis a Királydombnak egy másik helyén új kísérleti területet jelöltek ki mintegy 21.000 m

2 nagyságban. Ezzel beindult a nagyobb arányú termesztési és műtrágyázási kísérlet.

9 1912-től a gyógynövények betegségeivel is rendszeresen foglalkoztak. Az ismeretek terjesztésére évenként a nyári hónapokban gyógynövénytanfolyamokat szerveztek- A gyógynövények gyűjtéséről, felismeréséről, kezeléséről több százan szereztek így szakszerű ismereteket. A tudományos kísérletekről mintegy 200 db magyar, német, francia és román nyelvű kiadvány jelent meg. Az eredmények, s a külföldi példa nyomán szinte mozgalom indult meg a hazai gazdák körében a gyógynövények termesztésére. Magyarország éghajlata kedvező a gyógynövénytermesztésre. Egyes gyógynövényeknél bebizonyosodott, hogy nálunk nemcsak jól fejlődnek, de hatóanyagban is gazdagabbak a külföldön termesztetteknél. Hazánk fekvése, talaja, éghajlata eléggé eltérő ahhoz, hogy az ország különböző részein az értékes gyógynövények legváltozatosabb sorozatát termeszthessük. A világon szinte majdnem minden országnak megvan a maga különleges kiemelkedő minőségű gyógynövénye, amely elsőrendű és mérvadó a kereskedelemben. így Anglia borsosmentája adja a híres mitchamolajat, Bulgária rózsái a rózsaolajat, Thüringia több orvosi növénnyel (menta, angelika, lestyán, örménygyökér, macskagyökér stb.) vezet a piacon. Bajorország egyes vidékei (Nürnberg, Schweinfurt) a ziliztermesztéssel értek el elsőbbséget, Düsseldorf vidéke az ökörfarkkóró termesztésével tűnt fel, míg Oroszország ánizsa, Hollandia köménye, Románia és Galícia édes köménye irányítja a piacot. Franciaország levendulája, majorannája és több más növénye előzi vetélytársait, míg Olaszország violagyökere különlegesség a világpiacon. Magyarországból ekkor főleg az orvosi székfű, a kamilla szerepelt kiemelkedő minőséggel és nagyobb mennyiségben a piacon, de keresettek és nagyrabecsültek voltak külföldön a nálunk vadon termő egyéb gyógynövények is. Pl. a nadragulya, a szappangyökér, a maszlag, a beléndek, az ezerjófű, a kálmos, a pemetefű, a ziliz stb. Meg kell jegyezni, hogy amíg a külföldi híres gyógynövények a termesztés következtében váltak híressé, addig nálunk csak a vadon termők keltettek figyelmet.

10 A kolozsvári kísérleti gyógynövénytelep eredményei azonban fordulatot jelentettek a magyar gyógynövények megítélésében. A laboratórium felállításával olyan tudományos értékű vizsgálatokat is végezhettek, amelyeknek segítségével termesztett gyógynövényeink hatóanyagtartalmát, s ennek alapján valódi értékét is meghatározták. Az eredmény mind a termésmennyiséget, mind a minőséget illetően, előrevetítte a lehetőségét annak, hogy a termesztett gyógynövényeinkkel bátran megjelenhetünk a világpiacon. Feltétel a kellő művelés és alkalmas kezelés. Azokat az orvosi növényeket ugyanis, amelyek száraz, napos helyet kívánnak - a zsálya, a hamvaslevelű aranyvirág, az izsóp, a ruta, a 9 MMgMA IX. RMA 820/1943. üi.sz. 4.p. 10 TtK1911.457^65.p.