Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

P. ERMÉNYI MAGDOLNA: Gyümölcstermesztés a Pannonhalmi Bencés Főapátság füssi gazdaságában, a századfordulón. I.

fűzvesszőket körbekötözték. Ráerősítették a megcímzett jegycédulát. E gondos csomagolással biztosították a szállítmány épségét és egyben megóvták a kiszáradástól és a fagyoktól. Minden egyes csomag után 40 krajcárt számítottak. A csomagok készítését a füssi gazdaság embereivel végeztették. Ugyancsak a gazdaság biztosította a fuvart is. Ezekért a faiskola külön díjakat fizetett. Egy csomag fuvardíja 10 krajcár volt. A csomagokat vonaton, hajón és szekeres fuvarral szállították. Egy csomagért 10 krajcár hajóbért fizettek.

39 JENEY a faiskolájukról valószínűleg árjegyzéket, de legalábbis kimutatást is készíttethetett, tekintve, hogy a különböző megrendelő levelekben a „Közzétett nagybecsű árjegyzéke értelmében" kérték a facsemetéket. Például Komáromból KONKOLY THEGE Béla törvényszéki bíró 1898. december 6án kelt levelében az árjegyzék alapján kérte az alábbi gyümölcsfacsemetéket: „Őszibarack sor.sz.13. szerint Vezerle Duranczi 12 db sor.sz.30 szerint Victoria 4 db Kajszibarack sor.sz.9.szerint Finom leves (füssi) 6 db Alma sor.sz.79.szerint Téli piros tafota 4 db sor.sz.86.szerint Véralma 4 db Körte sor.sz.30.szerint Kormos Izambert 4 db sor.sz.59.szerint Diel vajoncza 2 db sor.sz.33.szerint Napoleon vajoncza 4 db sor.sz.63.szerint Bécsi téli császár 4 db"' ,40 Az értékesítés nagy része tavasszal történt, feltehetően azért, mert tavasszal többnyire mindig nyirkos a föld, sokkal porhanyósabb is, ezért könnyebb az oltvány kitermelés. Nem szükséges a vermelés. A kiszedés után szinte azonnal értékesíthetők a facsemeték. A kimutatások szerint ősszel általában már kevés oltvánnyal rendelkeztek. Legnagyobb mennyiségben alma és körte oltványt neveltek, tekintve, hogy Csallóközben e két faj termesztése bizonyult a legjobbnak. Az őszibarack és a kajszibarack csak a víztől védett, dombosabb helyeken adtak bő termést. A cseresznye és a meggy „szinte nem igen érzi magát Csallóközben otthonosnak".

41 A karomi faiskolában almát és körtét szaporítottak, a ronkai faiskolában viszont - tekintve, hogy az szárazabb terület volt - inkább a csonthéjasokat: cseresznyét, 39 BFK BK 294/7. Faiskolai kimutatások 1889-1900. la-26. és JENEY E. 1896.144. p. 40 BFK BK 294/2. Levelezések. (Az árjegyzéket eddig még nem sikerült felkutatni sem a Főapátságnál, sem az Országos Széchenyi Könyvtárban. A kutatás folytatódik). 41 JENEY E. 1896.25.p.