Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

PINTÉR JÁNOS: A szőlőterület alakulása Magyarországon a XIX. század végétől a II. világháborúig

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Itt a tokaji történelmi borvidék községei nemcsak világhírű boraik, hanem a szőlőterület nagysága révén is kiemelkedtek. Mindhárom vizsgált esztendőben Tállyán volt a legtöbb szőlő (1.067,1.073 és 1.094 kh). Utána 1895-ben Tokaj (799 kh), Mád (751 kh), Tarcal (748 kh) és Tolcsva (691 kh) következett. 1913-ban a második Tarcal (904 kh) lett, megelőzve Tokajt (823 kh) és Tolcsvát (713 kh). 1935-re Mád (926 kh) került közel Tállyához, harmadikként Tolcsva (812 kh) következett. Említésre méltó még arányaiban Tibolddaróc 1913-hoz képest ötszörös növekedése 1935-re (510 kh). Csongrád megye Kecskemét mellett Szeged volt a másik legnagyobb szőlőterületet magáénak valló város (1895: 8.407 kh, 1913: 12.540 kh, 1935: 9.729 kh). 1895-ben Csongrád került a második helyre (1.909 kh), a harmadik pedig Hódmezővásárhely lett (1.490 kh), megelőzve Kiskundorozsmát (1.167 kh). 1913-ban változatlanul Csongrád (2.972 kh) követte Szegedet, megelőzve Kiskundorozsmát (2.760 kh). Ugyanez volt a sorrend 1935-ben, Csongrád: 2.718 kh, Kiskundorozsma: 2.326 kh. Kiskundorozsma lendületes felfutása mellett Hódmezővásárhely a másik véglet: 1895-höz képest 1935-re harmadára csökkent az ottani szőlőterület. Mindez a homoki szőlőtelepítés egyértelmű előretörését jelzi. Fejér megye Itt is egy borvidéki központ áll az élen. Móron 1895-ben 1.016 kh, 1913-ban ennek több mint kétszerese 2.267 kh, 1935-ben 1.644 kh volt az összes szőlők területe. 1895-ben Mezőkomáromban (727 kh) és Hercegfalván (ma Mezőfalva, 601 kh) volt még számottevő a szőlő. A mórihoz hasonlóan emelkedő tendenciát mutatnak az 1913. évi mutatók. Székesfehérvár a második (1.306 kh), Etyek a harmadik 765 khval (1895-ben csak 44 kh volt ebben a községben!). 1935-ben is a megyeszékhely a második (904 kh) és Etyek a harmadik (650 kh). Etyek mellett Baracs és Bicske nagy felfutása érdemel említést az 1895. évi 66, illetve 5 kh-ról külön-külön több száz khra nőtt a szőlőterület. Győr-Sopron megye Itt egyedül a soproni borvidék centruma, Sopron város emelkedik ki (1895:1.376 kh, 1913: 1.722 kh, 1935: 1.448 kh). A többi település közül 1895-ben az utána következők 3-400 kh közöti szőlőterülettel rendelkeznek, sőt, a másik két vizsgált esztendőben a 300 kh-t sem érik el. A visszaesés a megyében kirívóan nagy, 1895-höz képest 50 év múlva Kisbarát-hegyen és Ménfőcsanakon csak tizedrésze, Nagybaráthegyen kilencedrésze, Felpécen harmada maradt meg a szőlőknek.