Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

LAPOSA JÓZSEF: Az örvényes-aszófői Öreghegy szőlőterületének változása a múlt század közepétől napjainkig

Részletesebb értékelésre, tekintve, hogy a magánkézen lévő présházak, pincék belső vizsgálatát, felmérését nem végeztem el, nem vállalkozhatom. Érdekességként megemlítem, hogy a négy présház közül, melybe Örvényesen bejutottam, háromban még megvolt a múlt századi faprés. A prés és az épület összetartozását, egymást meghatározó kapcsolatát is kifejezi az, hogy két - a Süss és Leidl-féle - présházban a boltívből kihagyták a prés oldalfáinak helyét, azaz a prést beépítették az épületbe. (15., 16., 17., 18. ábra) III. Befejezés Ezzel a rövid dolgozatommal azt próbáltam bizonyítani, hogy bizonyos időközökben készített kataszteri térképek folyamatos összehasonlítása esetén követhető egyegy szőlőhegy változási, fejlődési folyamata, értékelhető a földrészletek osztódása, a pincék építése, a szőlőterület növekedése, illetve csökkenése. A térképi értékelést a mai állapot felmérésével összegezve az egyes szőlőhegyek, illetőleg átfogó értékelés esetén egyes borvidékek változási folyamatait ismerhetjük meg. Muzeológusi munkámban, bár a múlttal foglalkozom, mindig a jövő érdekel. A szőlőhegyek, illetve az egykori szőlőterületek újbóli termelésbe vonása lehet, hogy ma nagyon távolinak tűnik, de egy esetleges mélyebb, a tulajdonviszonyokra is ható változás egyenrangúvá teheti a magángazdálkodást a többi gazdálkodási formával és életképes közösségi szervezeteket (netán hegyközséget!) hozhat létre. A leírt változás felértékelheti a 15. ábra. Az egyik faprés e présház (Örvényes 1858-ban 504. hrsz., ma 410/3. hrsz.) boltívébe van beépítve.