Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

LAPOSA JÓZSEF: Az örvényes-aszófői Öreghegy szőlőterületének változása a múlt század közepétől napjainkig

Térkép vizsgálat A tájváltozás, a szőlőterület alakulásának vizsgálatát a különböző időben készült - (1858,1924,1927,1939,1962,1964,1972) kataszteri térképek összevetésével végeztem el. A vizsgálatot helyszíni terepbejárás zárta (1986). Bizonyos részletkérdések tisztázásához igen nagy segítségemre voltak az 1858-as kataszteri iratok. (Parzellen Protokoll.) A kateszteri térképeken - melyek zöme 1:2880; az újabbak 1:2000 méretarányú térképek - feltűntették a helyrajzi számokat, a földrészletek határvonalait, az épületek alaprajzát és a főbb művelési ágakat, elsősorban szőlőt, legelőt, erdőt, gyümölcsöst. Örvényes 1858-ban készült 1:2880-as méretarányú térképén olvasható a tulajdonosok neve is és ha más községben laktak, lakóhelyük megnevezése is. Az összehasonlító vizsgálat során értékeltem a szőlőhegy kiterjedését, a szőlőterület nagyságát, és az épületek számát. Az 1858-as állapot részletes és pontos adatai a kateszteri jegyzőkönyvekben megtalálhatók voltak. A többi időpontban a területi adatokat a térképen történt méréssel határoztam meg. A mérést a lehető legegyszerűbb eszközzel, léptékvonalzóval végeztem, így a területi adatok nem földhivatali pontosságúak, azonban a történelmi fejlődés folyamatának bemutatására alkalmasak. Az e században készült térképeken több feltűnő hiányosság észlelhető, illetve a helyszíni munka elhagyása, elnagyolása is észrevehető. A különböző kateszteri térképek mellett az értékeléshez nagy szükség lett volna a XIX. század első felében készült községi határtérképekre illetve az 1949-51 között végzett első szőlőmonográfia anyagának értékelésére. Ezek - tekintve, hogy nem tudtam őket fellelni - nem szerepelnek a vizsgálatban. Az Öreghegy örvényesi része A kateszteri térképeken lévő adatokból kiolvasható, hogy a szőlőhegy területe gyakorlatilag nem változott. Örvényesen ma is ott ugyanazon a területen művelik a szőlőt ahol évszázadokkal ezelőtt. A szőlőhegyen belül természetesen van változás, a legfelső dűlőutak felett ma már nincs szőlő. A szőlőterület nagyságának változása megfelel az eddig ismert folyamatnak. Az értékelt évek közül 1858-ban voit a legtöbb szőlő 30,6 ha (69,5 %). A fíloxéra vészt majd az első világháborút (Trianon) követően jelentősen csökkent a szőlőterület, mely csak az 1960-as években kezdett növekedni. A nagyüzemi szőlőtelepítések során Örvényesen a szőlőhegy alsó részein is kialakítottak tszszőlő tábla kat. (Sajnos az 1962-es térkép a zártkert kijelölés kezdeti szakaszában készült és néhány helyen csak a zártkert felirat olvasható, sem a földrészletek, sem a művelési ágak nincsenek feltűntetve. így ez a térkép nem teljes értékű a vizsgálatok szempontjából.)