Pintér János szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1988-1989 (Budapest, 1990)

LAPOSA JÓZSEF: Az örvényes-aszófői Öreghegy szőlőterületének változása a múlt század közepétől napjainkig

drágább mint a sík területeké, a minőségi igények csak itt elégíthetők ki. Ezt fogalmazta meg a Kertészeti Egyetem Szőlészeti és Borászati Kutató Intézetének 1984ben kiadott állásfoglalása is miszerint: „az újabb ültetvények létesítésekor vissza kell térni az ökológiai szempontból is optimális és jobb minőséget adó hegy illetve domboldalakra!" Ezek alapján remélem, hogy a szőlőhegyekkel való foglalkozásnak nemcsak múltfeltáró, hanem jövőt formáló eredménye is lesz. Különösen akkor ha a magángazdálkodás minden szempontból egyenrangú lesz a többi gazdálkodási formával. Röviden át kell tekinteni a Balaton-felvidéki szőlőhegyek változásának folyamatát is. A Balaton-felvidéki szőlőhegyek a feudalizmus megszilárdulását és a bor áruvá válását követően már a XIII-XIV. században kialakultak. Azóta a történelem eseményeitől függően - eltérő mértékben - folyamatosan művelték is azokat. Az utóbbi 140 év alatt hatalmas változások zajlottak le. A szabadságharc leverése után a vámhatárok, majd a bordézsma eltörlése erőteljesen fellendítette a Balaton-felvidéki szőlőtermesztést is. A múlt század végén bekövetkezett fíloxéra vész azonban tönkretette a borvidékeket és a szőlősgazdákat, s a magasabban fekvő területek egy részére azóta sem került vissza a szőlő. Az I. világháború és következményei sem kedveztek a minőségi szőlőtermesztésnek és rövid fellendülés után súlyos visszaesést okozott a II. világháború is. A fíloxéra vész óta tartó évtizedes gondokat mintegy betetőzte az ötvenes évek gazdaságpolitikája amely a fíloxéra vészhez hasonló pusztítást végzett a borvidéki szőlőhegyeken. A kibontakozás a zártkertek létrehozásával kezdődött meg az 1960-as, 1970-es években. Ekkor azonban sajnos - ugyanúgy ahogy a fíloxéra vészt követően -, ismét sok szőlőterületet vontak belterületbe üdülőteleknek és a zártkerti (szőlőhegyi) területeket igen kicsiny 200-400 négyszögöles parcellákra osztották. A vizsgálat tárgyául választott Öreghegyet - tekintettel arra, hogy a parttól távolabb fekszik és nem szomszédos közvetlenül belterülettel - e két utóbbi változás elkerülte, ezért a szőlőtermesztés alakulásának folyamata itt könnyebben bemutatható. II. Az Örvényes-aszófői Öreghegy értékelése Az Örvényes és Aszófő határában fekvő Öreghegy egy területi egység amelyet a közepén haladó kissé már lemélyült Határ-út választ szét az aszófői és az örvényesi részre. A szőlőhegy a településektől északkelet illetve északnyugati irányban kb. 1-1,5 km távolságra fekszik. Kedvező földrajzi adottsága és 10-25 %-os lejtés viszonyai a minőségi bortermelés szempontjából kiválóak. Mai állapota (művelés, épületsűrűség, esztétikai állapot stb.) a többi Balaton parti szőlőhegyhez viszonyítva kiemelkedően kedvező. A nagyobb lendületű üdülőépítési hullám eddig elkerülte, de tekintettel a hegyről feltáruló szép kilátásra, Tihany és Balatonfüred közelségére a további üdülők építése fenyegető veszély. (1., 2. ábra)