Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Knézy Judit: Uradalmi alkalmazottak és életmódjuk a csurgói uradalomban a XVIII. század végén
ben nyilvánult meg. A uradalmi alkalmazottai 'vörén belül is érvényesült az öltözékben ez a társadalmi tagolódás.42 A magasabb besorolású alkalmazottak a csurgói uradalomban is zsinórozott, kimódolt posztóruházatot visellek, mely posztó vagy szövet mellényből (laibli), nadrágból, kabátféléből (dolmány) állt, ehhez kalap, csizma s valamilyen ingféle járt. Télen köpenyt (kaputot) vettek efölé. A jelentősebb uradalmak ezen felül még arra is törekedtek, hogy reprezentatív céljaikat is szolgáló embereik öltözéke olyan jellegzetes színű, díszítésű legyen, hogy felismerjék róluk, mely uradalomhoz tartoznak.43 A pásztorok, méhészek és más egyszerűbb beosztású cselédek, mint a konvenciós tabella megjegyzései is mutatják, „fehér ruhában", azaz vászoningben, gatyában jártak, lábukon bocskort, fejükön süveget viseltek, az ing fölé esetleg laiblit, mellényt, vagy szövetujjast húztak, felsőkabátként szűrt viseltek.44 Szűrt lehet látni a csurgói börtönben sínylődő rabokon Richard Bright 1815-ben készített rajzán.45 (I. rajz.) Az uradalmi alkalmazottak táplálkozására vonatkozó utalások értékelése A táplálkozási kérdésekben nagyobbrészt közvetett adatokra és következtetésekre szorítkozhatunk. Az, hogy kevesebb búzát és több rozst kaptak, nyilvánvalóvá teszi, hogy az uradalmi alkalmazottak rozslisztből vagy rozs- és búzaliszt keverékéből készítették kenyerüket, ugyanúgy, mint általában Somogyban más rétegek is.46 A tüzelőberendezésről a későbbiekben esik szó. A kása- és pépféléknek is fontos lehetett még a szerepe, mert külön kaptak kölest és árpát, esetleg hajdinát is. Ekkor még szó sem esett a kukorica adásáról, holott a lisztjének a péphez és kásához való darájának később megnőtt a jelentősége mind a parasztok, mind a cselédek étkezésében. Pedig Vízváron és környékén nagy területeken termelte az uradalom, adatok vannak róla 1772-ből, hogy kukoricakapálási robotba is kellett mennie a vidék jobbágyainak.47 Ugyancsak nincs utalás arra, hogy a burgonyához vajon hozzájutottak-e az uradalom munkásai. Mindenesetre az nyilvánvaló, hogy a XIX. század elejétől kezdtek inkább ráállni az uradalmak, hogy kukoricával és burgonyával, mint olcsó ételekkel lássák el mezőgazdasági munkásaikat, szerepelnek ilyen kitételek különféle gazdasági instrukciókban is.48 42 KRESZ M. 1956. I. 102. p., valamint II. k. 17. tábla 91. t. 43 Csurgón az uradalom parádés kocsisának még a XX. sz. elején is készíttetett szürke posztóból való hosszú ujjú szűrt, melynek szögletes nagy gallérján kék posztórátét díszlett. 1972-ben gyűjtöttem ilyet a Rippl-Rónai Múzeum számára. Más szabású, díszű, mint a parasztoké. 44 A nagyon régi hagyományú szűrt szűrszabók, illetve magyarszabók készítették.-45 BRIGHT, R. 1815. 66. p. Ez szintén vállravetve hordott, hosszú ujjú típus és nem rövid, befenekelt ujjú parasztszűr. 46 KNÉZY J. 1984. 138—141. p. 47 OL P 275. VI. 5. b. Csurgói szerződések. 48 A Széchenyiek somogyi uradalmaiban 1805-ben kelt utasítás. T. Mérey K. 1960. 67. p.
