Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig

illetve egy részét, amíg ez meg nem történik, konzerválják, hogy ne penészedjen.115 Egy-egy verem felbontásánál a nagy mennyiségű gabona felhasználására ez is egy lehetőség volt. A fent ismertetett, tufába mélyedő gabonásvermeket a XVI. század közepéig tudtuk visszafelé követni, de készítésük időpontját nem ismerjük. A várak, amelyekben előfordulnak, a XII-XIII. században épültek, tehát elvileg akár ilyen korai időből is származhatnak. A gabona vermelésének kialakulása a magyar középkorban még tisztázatlan. Füzes E. véleménye szerint a magyarság magával hozta ennek ismeretét és ennek alátámasztására régészeti ásatásoknál feltárt „vermeket" említ.116 Ikvai N.-nak viszont utóbbiakkal kapcsolatban kétségei vannak, nem tartja kielégítő bizonyítékoknak.117 A magam részéről az utóbbi véleményhez csatlakozom.118 A régészek valóban gyakran „verem"-nek vagy „gabonásverem"-34. Tibolddaróc — Csepreghy-pince. Betemetett gabonásverem szájnyílása. 115 MAJLÁTH B. 1889. 22. 116 FÜZES E. 1973.463,466., 1984. 119—122. 117 IKVAI N. 1966. a. 345—346.; Hasonló véleményen van a csehszlovákiai régészeti ásatásoknál feltárt „vermekkel" kapcsolatban: BERANOVÁ,M. 1965. 118 NOVÁKI GY. 1981 — 1983.