Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig
ton nyolc pincét törtek fel búzát keresve, de nem találtak.75 Egerben a jelenkorban szőlőt, gyümölcsöt, sárgarépát, zöldséget, burgonyát és búzát, Felsőtárkányban, Ostoroson és Kistályán deszkából összeállított hombárban vagy kádban búzát, zabot tárolnak a pincékben.76 A fentebb részletesen ismertetett, tufába mélyedő vermek egyértelműen gabonásvermek voltak, erre vall alakjuk, méretük, a nép emlékezete és néhány esetben az egykorú okleveles adatok.77 A vermek rendeltetését talán legjobban igazolják a sok helyen megtalált, falba vert vasszegek, illetve ezek helye is, amelyekkel az oldalára helyezett bélelést (zsupp, szalma, nád) erősítették fel. Erre az eljárásra, fűzfa karikával kombinálva, a néprajzi irodalom bő adatokkal szolgál és általános megállapítás szerint Magyarországnak főleg az északi részére jellemző, ami valószínűleg szlovák hatásra vezethető vissza.78 Ha ennek az eljárásnak a történetét visszafelé követjük, egy-egy általános említéssel kezdjük 1841-ből79 és 1825-ből.80 1818-ban „egy német gazda" említi a fakampókat, bár Pethe Ferenc lapalji hozzászólása szerint nem használják.81 Magyarországon ennél korábbi említését nem ismerem, korban most már a boldogkővári XVII. és a cserépvári XVI. századi vermek szeglyukai következnek. Szlovákiában azonban, a néprajzi irodalomban található több feldolgozáson túl82 XV—XVI. század fordulója körül elpusztult faluban feltárt 24 gabonásveremmel kapcsolatban is említik83 . Végül a IX—X. századi, csehországi Klucov várában gabonásvermekben előkerült tölgyfa ékeket84 és a hasonló korú Strednich Cechách várában napvilágra került gabonásvermek oldalán megállapított faszeg lyukakat említem.85 Mindez valóban arra vall, hogy a gabonásvermek bélelésének ez a rögzítési módja északi, illetve északnyugati szomszédjainktól terjedt át hozzánk. Ezt támogatja az is, hogy Magyarország északi területein vándor szlovák veremásók készítették gyakran a vermeket.86 Vas kampósszegeket, amilyeneket mi találtunk, sehol sem említenek, de ez érthető, 75 DOBOSY L. 1983. 76 BAKÓ F. 1961. 65—67. 77 Egyedül Tibolddaróc—Balázs- pince 2. számú verménél merülhet fel esetleg más rendeltetés, annyira elütő típust mutat a mellété lévő 1. számú és valamennyi többi, más lelőhelyeken felmért veremtől. 78 VAJKAI A. 1940.; ERDÉLYI Z. 1957.; IKVAI N. 1966 a. 365, 1977. 195.; FÜZES E. 1984. 101, 103, 114. 79 BUJÁNOVICS E. 1841. 708. 80 D.(essewffy) J.(ózsef) 1825. 108. 81 — A gabonás Vermekről, egy német Gazda. Nemzeti Gazda 5 (1818) 188—191. 82 STEFUNKO, F. 1944. 3. kép.; NIZNIANSKY,J. 1958. 9. kép.; MRUSKOVIC St. 1962. 83 POLLA, B. 1959. 557. 84 DOHNÁL, Z. 1958. 85 KUDRNÁQJ. 1970. 90. 86 IKVAI N. 1966 a. 361—362.
