Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig
lomban rejtették el, „az vermes búzák, tavaliak, három veremben az prédikáló szék előtt" voltak.49 Az ónodi várral kapcsolatban lo36-ból a „palánk"-ban tudunk 17 veremről, ezek nyilván a ma már nyomtalanul elpusztult külső várban lehettek. De ugyanitt távolabbi birtokrészeken is említenek ilyeneket, így Sajókeresztúrról, Szentpéterről, Ernődről, Bőcsről,50 1641-ben pedig a felsővadászi udvarházból említenek „8 köböl verem-alja penészes gabonát".51 Miskolc város is használt gabonásvermeket, 1678-ban a számadáskönyvben a város búzavermét ásó két ember költségei szerepelnek.52 A XVIII. században tovább szaporodnak az adatok. 1707-ben Sárospatakon a jezsuita birtokon három veremben említik az „életet".53 1717-ben a szerencsi és ónodi birtok majorságaiból származó búzát, árpát, kölest, zabot írtak össze a szerencsi, ónodi és emődi vermekben.54 A diósgyőri uradalom tartozékai között 1726-ban55 és 1742-ben 56 írták össze a gabonásvermeket, utóbbi évben Mezőkövesden régieket és újakat különböztetnek meg. A regéci uradalomban is vermeltek gabonát, így 1712-ből57 és 1730-ból58 tudunk róluk. A felsorolt adatok kivétel nélkül nagybirtokokkal kapcsolatosak. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a parasztságnál nem lett volna elterjedve, hanem az írásbeliség majdnem kizárólag a nagybirtokokra, városokra szorítkozott. A XIX. századból ÉK-Magyarországon 1827-ből Sátoraljaújhelyről, 1843-ból pedig Vilmányról említenek kiégett gabonásvermeket.59 Ebből a századból, visszanyúlva a XVIII. századba is, már a néprajzi feldolgozások szolgáltatják az adatokat, jelezvén a gabonaraktározás e módjának sűrű elterjedését vidékünkön.60 A XIX. század végéig megvolt a jelentőségük, pl. a Bodrogközben Karcsán a földesúri birtokon még mindig vermelték a gabonát és csak 1903-ban váltották fel ezeket az épített magtárak.61 A gabonásvermekre jól emlékeznek Vizsolyon is, amelyek főleg a kapuk előtt, a kerítés mellett voltak, de ma már egyet sem látni.62 Saját gyüjtőútjaink alkalmával Tokajon a belterületen (Bem u. 10.), Bogácson („Vermes" dűlő) és a Szomolya község feletti dombokon szereztünk tudomást egykori vermekről. 49 CSORBA CS. 1980. 111. 50 MAKKAI L. 138, 139. 51 MAKKAI L. 1954. 80. 52 MARJALAKI KISS L. 53 OL E 156 UC 107:50. Az OL-ból hivatkozott, vermekre vonatkozó adatokat Fülöp É.-nak köszönöm. 54 OL E 156 UC 69:18 55 OL E 156 UC 76:14/1 56 OL E 156 UC 108:35/a 57 JÁRMAY E. 1930. 12. 58. BAKÁCS I. 1930. 59 OLÁH J. 1964. 204. 60 IKVAI N. 1966 a.; FÜZES E. 1984. 61 NAGY G. 1973. 62 Dévay F. 1982. évi helyszíni gyűjtése.
