Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Nováki Gyula: Tufába vágott gabonásvermek Északkelet-Magyarországon a törökkortól az újkorig

DNY-i oldalát a pincébe vezető lejtős lejárat faragásakor (vagy későbbi kiszélesítésekor?) kissé beütötték. 2. verem. Szájnyílásának átmérője 48 (30. kép), nyak mélysége 38, amihez fent még 14 cm magas, tölcséresen kiképzett rész csatlakozik. A verem teljes mélysége kb. 230, legnagyobb átmérője 230 cm. Felső harmadában két sorban kampós vasszegek állnak ki a falból. 3. verem. Csak a betömött szájnyílás körvonala látszik, hasonló a többihez. d) Balázs-pince (hrsz. 298) (31. kép A). A pince tulajdonosa a háború előtt Balázs Sándor volt, de a családé volt már az 1. világháború előtt is. Jelenleg a „Rákóczi" tsz-é. A pince három helyiségből áll. Az első szűk, lejtős lejárat, rakott kőfalból kiképezve. A második helyiség már teljesen a tufába mélyed, ebből ismét egy lejtős átjárón jutni le a harmadik helyiségbe. A középső helyiség ÉK-i sarkában két, egymástól teljesen elütő típusú verem van, szorosan egymás mellett. A magas kitöltésük miatt mélységüket nem lehetett pontosan megmérni. 1. verem. Szájnyílása kerek, átmérője 41, a nyak mélysége 30 cm. A verem teljes mélysége 210 cm körüli, legnagyobb átmérője 180 cm. Oldala finoman megmunkált, égésnek nincs nyoma. Oldalából több nagy kampós vasszeg áll ki, egyrészt a nyak alatt 10—20 cm-re, másrészt a legnagyobb kiöblösödésben. 2. verem. Szájnyílása tégla alakú: 103 x 78 cm, amihez mind a négy oldalon 4 cm széles kis horony csatlakozik a fedél illesztésére, ez azonban már nincs meg. A verem külön nyaki rész nélkül a perem alatt azonnal öblösödni kezd, de a többi veremhez képest kisebb mértékben. Mélysége 190 cm körüli, legnagyobb átmérője 150 cm. Oldala durván faragott, a csákányütések nyoma erősen látszik. Égésnek, szegeknek nincs nyoma. e) Kökény-pince (hrsz. 269) (31. kép B). A pince jelenlegi tulajdonosa Markó József. Az ő családja 1930 után vette meg, korábban Mátyus Viktoré volt, még korábban pedig Kavesánszky Jánosé, akit azonban a faluban „Kökény"-nek neveztek, innen a pince neve. A borház felső része falazott, alsó részét azonban már a természetes tufába mélyítették. A bejárati fa ajtótokon 1902-es évszám olvasható. A borházból lejtős lejáraton jutni át a pincébe, ezt már teljesen a tufába faragták (a középső, kimélyített út már újabb keletű). A borház DK-i sarkában, közvetlenül a bejárati ajtó mellett egy gabonásverem van: Szájnyílása négyzetes: 65 x 60 cm, amihez még 10 cm széles horony csatlakozik mind a négy oldalon, a fedél illesztésére. Fedele már nincs meg, de Csorna Zs. 1980. évi gyűjtési adatai szerint a Mirkó bányából származott. A nyak mélysége 23 cm. A verem teljes mélységére a törmelék miatt csak megközelítőleg következtethetünk: kb. 240, legnagyobb átmérője 178 cm. Oldala finom faragott, a csákányütéseket elsimították. Égésnek nincs nyoma. A felső részen kevés, de jól felismerhető, négyzetes keresztmetszetű szeglyuk látszik, szabálytalanul szétszóródva. A verem eredetéről a tulajdonos semmit sem tudott. A 2. világháborúban, amíg a front átvonult a falun, zsúppal kibélelték és búzával betöltötték. A zsuppot nem