Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Oroszi Sándor: Karsztfásítás az Osztrák—Magyar Monarchiában, különös tekintettel a horvát tengermellékre és Fiume városára

Az ősszel (november—december) kiásott gödrökbe tavasszal (február—március) ültettek 2—3 csemetét. Az ültetőgödrökbe gyakran messzi távolról kellett a földet hordani. Az elültetett csemeték körül a földet lapos, súlyos kövekkel lenyomták, amivel a napsütéstől és a bóra elhordásától igyekeztek megvédeni a csemetét, illetve a földet. Az erdőtelepítésekre általában 2 éves feketefenyő-csemetéket használtak, de ültettek mezei juhart, keleti gyertyánt, virágos kőrist, sajmeggyet is. A csemeteszükséglet biztosítására Zengg mellett csemetekerteket létesítettek, és évente az ültetésekhez mintegy 1,7—1,8 millió csemetét adtak ki.51 A hektáronkénti erdősítési költség (csemetenevelés, -ültetés, -pótlás) 464 K-t tett ki. A vadpatakok körüli hegyoldalakat, a mélyebb fekvésű területeket a lényegesen olcsóbb fűz- és nyárdugványokkal erdősítették be. Természetesen sokkal olcsóbb volt a legeltetés megtiltásával feltörő sarjak visszavágása, ápolása is. így a felügyelőség területén végzett erdőtelepítések költségátlaga 117,8 k/ha volt, azaz megfelelt a monarchia karsztfásítási átlagának. 5. kép A tengerparti Karszt beerdősített részlete 51 A Karszt. 1909. 18. p.