Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Takács Imre: A mezőgazdasági tudományok magyar művelőinek egykori társasága (1935—1948)
hogy az utókor számára azok megőriztessenek.7 A gyűjtést a bizottság elsősorban a gazdasági szakiskolák oktatóival és növendékeivel kívánta elvégeztetni, és az összegyűjtött tárgyakból egyelőre a szakiskolák mellett kis házi múzeum létesítésére gondolt. Legsürgősebben a mezőgazdálkodás egykori szerszámanyagát akarta összegyűjtetni, de a hagyományos gazdálkodási, termelési eljárások leírásának gyűjtését, azok fényképezését is tervezte. Helyes felismerés volt, hogy mezőgazdálkodásunk történeti kialakulásáról úgy alkothatunk megbízható képet, ha bemutatjuk a régi szerszámokat és művelési módokat, amelyek évszázadok tapasztalatait testesítik meg, és a haladó agrártechnikával hamar eltűnnek. A falusi padlásokon, kamrákban, csűrökben, kocsiszínekben sok használaton kívüli munkaeszköz, szerszám hányódik, amelyeknek a gazda már semmi értéket nem tulajdonít. A gyűjtést országos gazdaság- és tanyatörténeti kiállítás rendezésével kellene majd kezdeni, ez jobban elősegítené a további gyűjtést, mint az élőszóval folytatott propaganda. A nagyobb tárgyakat, épületeket, csűröket, magtárakat, gabonatárolókat, vízi-és szélmalmokat fényképezni kellene és modellekben azokat elkészíttetni. Ugyanígy a régi gazdálkodási eljárásokat, mint pl. a sarlóval aratást, a lóval nyomtatást szintén fényképezni kellene, sőt róluk filmfelvételeket is lehetne készíteni. Összegyűjtendők lennének a magyar parlagi háziállatok ősi típusaiból egyes példányok, és azokat a budapesti állatkertben elevenen vagy dermoplasztikában bemutatni. Hasonlóképpen gyűjteni kellene a kivesző gazdasági növényeket. Az eltűnőben levő háziállat- és növényfajták évezredek alatt akklimatizálódtak, érdemes velük foglalkozni. Továbbá a svéd skanzen mintájára kívánatos lenne az egykori tipikus paraszti lakóházakat és gazdasági épületeket berendezésükkel együtt szabadtéri múzeumban bemutatni.8 Ennek idegenforgalmi szempontból is lennejelentősége. Térképeken kellene bemutatni a tanyarendszer földrajzi elterjedését, valamint modellekkel, fényképekkel, leírásokkal ismertetni a magyar tanya történeti fejlődését. Az agrártörténeti bizottság remélte, hogy mindebben a mezőgazdasági kamarák segítsége nem marad el. Az eltűnőben levő régi magyar mezőgazdasági kultúra emlékeinek megmentését az agrártörténeti bizottság fontos feladatának tekintette azért is, mert nemzeti egyéniségünket ősi anyagi és az ebből kifejlesztett modern agrotechnikával tudjuk külföld felé igazolni. Több kisebb-nagyobb vidéki múzeum szintén foglalkozik a régi gazdálkodás tárgyi és más emlékeinek gyűjtésével, a fő súlyt azonban egyéb feladataik miatt nem erre helyezik. A „Falu" Magyar Gazda- és Földmíves Szövetség is rendezett hasonló tematikájú kiállításokat, fel kellene vele venni a kapcsolatot, javasolta a Társaság agrártörténeti bizottsága. Előkelő helyet kapott a Társaság céljai között a kapcsolat kiépítése vagy bensőbbé tétele külföldi tudományos körökkel. Örvendetes volt ebből a szempontból a 7 Jelenleg a Magyar Mezőgazdasági Múzeum és barátai körének vidéki csoportjai végeznek ilyen tárgy- és iratgyüjtést. 8 Ez a terv — mint ismeretes — azóta Szentendrén megvalósult.
