Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Takács Imre: A mezőgazdasági tudományok magyar művelőinek egykori társasága (1935—1948)

hosszú közéleti pályáján az agrártudományok művelése terén szerzett érdemeit ismerték el azzal, hogy őt a többi rendes tagtól megkülönböztették. A kezdeményezők 28 tudóst, közismert agrárszakembert rendes tagul és két személyt alapító tagul hívtak meg az alakuló közgyűlésre, amelyen elnökké Telekit, alelnökké Czettler Jenőt, főtitkárrá Ihrig Károlyt válaszották meg, valamint to­vábbi 15 rendes és két belföldi tiszteleti tagot is választottak. A működés megindí­tásához szükséges összeg rendelkezésre állt, de az alapszabályok belügyminiszteri láttamozása csak az év vége felé történt.5 A megalakuló agrártudományos társasá­got támogatásban részesítette a földművelésügyi és a kultuszminiszter, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Mezőgazdasági Kamara, a Duna—Tiszaközi Mező­gazdasági Kamara, a Magyar Földhitelintézet, a „Futura" Magyar Szövetkezeti Központok Áruforgalmi Részvénytársasága és több más agrárszervezet. A csonka 1935. év főként a belső szervezéssel telt el. Egyelőre két bizottságot alapítottak: természettudományi tagozattal az irodalmit, amely pályázatok kiírá­sával, a beérkezett pályaművek értékelésével és az agrártörténetit, amely a magyar mezőgazdaság tárgyi és írásos emlékei összegyűjtésével és megőrzésével volt hiva­tott foglalkozni. Mindkét bizottság 1935-ben megkezdte működését. A Darányi Ignác Agrártudományos Társaság 1936. április 29-én tartotta első évi rendes közgyűlését, amely alkalomból a szegedi Ferenc József Tudományegye­tem és a debreceni Tisza István Tudományegyetem rektora üdvözlő átiratot inté­zett a Társasághoz. Teleki Pál elnök ekkor szükségesnek mondotta, hogy a mező­gazdasági tudományok intenzív művelésének fontosságát széles társadalmi körök­ben felismerjék. Elő kell továbbá mozdítani az egyes agrártudományoknak köl­csönhatását, ami gyakorlati szempontból is hasznos lesz, mondotta. Szerinte a természet- és a társadalomtudományokhoz tartozó agrártudományoknak egymás­tól elszigetelten működő képviselői között a személyes érintkezés és tudományos munkálkodásuk terén kapcsolatot kell teremteni. E célok közvetlen szolgálatában álló intézmény nálunk még hiányzik. Gondoskodni kell tehát arról, hogy külföldön nem egy országban működő tudományos agrárakadémiákhoz hasonló intézmény Magyarországon is létrejöjjön, mert a mezőgazdaság problémái, akár a természet, akár a társadalom veti fel azokat, mindenütt az illető ország földrajzi, gazdasági és társadalmi viszonyainak figyelembevételével oldhatók csak meg jól. Lépten­nyomon űr érezhető ebben a tekintetben, ami mezőgazdasági és tudományos közéletünkben állandó hiányérzetet kelt. Ezt a vákuumot ki kell tölteni, jelentette ki Teleki az elnöki székből. Ezután Ihrig Károly főtitkárnak a Társaság első évi működéséről szóló jelentése és azok névsorának előterjesztése következett, akiket alapszabályszerűen tagul ajánlottak. Bejelentette a főtitkár többek között azt is, hogy a választmány elhatá-5 Az alapszabályok belügyminiszteri láttamozásának száma: 164 651/1935. VH-a, kelte: 1935. november 29. volt.

Next

/
Thumbnails
Contents