Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Takács Imre: A mezőgazdasági tudományok magyar művelőinek egykori társasága (1935—1948)
találkozása, a tudomány művelőinek megbecsülése, az agrárirodalom felkarolása, de mindenekfölött a magyar föld határtalan szeretete tett nemzetközi mértékkel mérve is nagy kormányzati alkotóvá. Hisszük, hogy számíthatunk a magyar gazdák és agrártudósok összefogására, fejeződött be a kezdeményezőknek a társadalomhoz intézett felhívása. A Társaság szervezetét és céljait az alapszabályok lényeges pontjai világították meg.4 Működési köre kiterjedt a mezőgazdálkodást, úgyszintén a falu, a tanya és a mezőgazdasági város életét érintő minden olyan tudományra, amelynek művelői a magyar mezőgazdaság fejlődéséhez akár közvetlenül, akár közvetve hozzájárultak. Különösen kiterjedt az agrárpolitika és a mezőgazdasági szociálpolitika teljes körére, ideértve a szövetkezeti mozgalmat is, valamint a mezőgazdasági értékesítésre és piackutatásra, a falu művészeti, erkölcsi és kedélyéletével foglalkozó tudományokra, a néprajznak, a szociológiának, a gazdaságföldrajznak és a gazdaságtörténetnek mezőgazdasági kérdéseire, ugyancsak kiterjedt az agrárjogra és a földművelésügyi közigazgatásra, a mezőgazdasági üzemtanra, számtartástanra, statisztikára és munkatanra vonatkozó vizsgálatokra és a munkalélektan vonatkozásaira is, továbbá nem utolsósorban a növénytermesztéstanra, az állattenyésztéstanra, a mezőgazdasági ipari technológiára és mindezek résztudományaira. A Társaság célja a mezőgazdasággal foglalkozó és vele kapcsolatos tudományok ápolása, az azok művelésére való ösztönzés, az agrárirodalom fejlesztése és a magyar mezőgazdaság nagyjai emlékének épolása volt a következők szerint: a) a Társaság tudományos kutatásokat kezdeményezett, irányított és támogatott. Ilyenek eredményeit tanulmányozta és bírálta; üléseken, ankétokon, kongresszusokon tudományos kérdéseket megvitatott, adott esetekben állami, társadalmi vagy érdekképviseleti intézményeknek a Társaság működési körébe eső tevékenységében részt vett, pályázatokat hirdetett, díjakat, jutalmakat, ösztöndíjakat tűzött ki, és adományozott; b) a hazai mezőgazdaság fejlesztése vagy az agrártudományok, illetve a szakirodalom művelése terén jelentős érdemeket szerzett, már elhunyt kiválóságok emlékét megőrizte, emléküknek időnkint ülést szentelt, az életüket és működésüket méltató életrajz megírásáról, munkáiknak, beszédeik kiadásáról gondoskodott; c) az időszerű közgazdasági, társadalompolitikai és kulturális kérdéseket mezőgazdasági szempontból megvilágította és helyes megállapításaik gyakorlati alkalmazását előmozdította; d) módot kívánt adni az érdeklődőknek a mezőgazdaságot érintő kérdések behatóbb megismerésére. Evégből szakelőadásokat, tanfolyamokat, nyilvános vitaüléseket kívánt rendezni a nagyközönség, különösen a mezőgazdaságtól távo-4 A Darányi Ignác Agrártudományos Társaság alapszabályai az 1935. évi I. évkönyve 28—36. oldalain találhatók teljes terjedelmükben.