Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Balázs György: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében

12. ábra. A bakonypéterdi tiprómalom (Domanovszky Gy. 1940. 169.) közöl egy adatot: „Tiprómalmokhoz sorolhatjuk a Nagy-Somlyói hegy egyik kútjának felvonószerkezetét: itt a forgó dobban egy ember lépked."78 A rendszerező, összefoglaló jellegű munkák sem egyértelműek a tiprómalomtaposómalom elhatárolását illetően. Lambrecht K. mint láttuk a taposómalom egyik módosulataként fogta fel,79 hasonlóképpen említi Bátky Zs. a Magyarság Néprajzában.80 Pongrácz P. alapvető művében, a „Régi malomépítészet"-ben bár a szárazmalmok közé sorolja, a részletes leírásban külön kezeli. Elkülöníti a 78 VAJKAI A. 1838. 23. Ezt viszont nem sorolhatjuk a tiprómalmokhoz: taposókerekes vízemelő szerkezet, amilyeneket H. BRUNNER és J. KENNETH MAJOR közöl, 1972. 117—151. 79 LAMERECHT K. 1915. 80 MN II. kiad. I. k. p. 58. „A száraz alomnak is két típusa van: hajtó malom és taposó-tipró malom".