Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Balázs György: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében
néhány ismertetést. A fotón kevéssé látszik — éppen a tipróállatok miatt — a malomház, mely a színnel egy vonalban, annak folytatásaként fekszik. Kiderül ez Garay másik fotójáról65 (70. ábra). Ez szemből mutatja a nyitott tiprószínt, s jól látszik a szerkezet: lábakon álló, kötőgerendás, ferdetámaszos fedélszék, a bálvány (főtengely) felső végét a kötőgerendákra fektetett gerendához támasztották. A szín egyik oldala deszkázott, másikhoz kukoricaszár kévéket támogattak. A szín nyitott túlsó végén jól látszik az azonos gerincmagasságú, keskenyebb építmény, a malomház kontúrja. A malmot a fényképek s Garay korábban, az Új Időkben közölt rajzának tanúsága szerint két szamár hajtotta.66 (77. ábra) Lambrecht K. a Teleki D. által leírt tiprómalmot Teleki nyomán ugyancsak nyomó szárazmalomként említi, s csupán annyit ismer fel róla, hogy: „rendestől eltérő szerkezetű szárazmalom . ..". A tiprómalomról a következőket írja: „Szárazmalomnak tekinthető a taposómalom is, . . A taposómalomnak egyik módosulata a tiprómalom, a melyet Dr. Jankó János a Balaton mellékéről írt le"67 Kiss Lajos 1935-ben a tiprómalommal általában azonosnak vett taposómalomról írt tanulmányt.68 Az általa részletesen ismertetett hódmezővásárhelyi Vörös Dániel-féle ún. „szuszimalmon" kívül még jó néhányat említ Vásárhelyről. Ezek egyike, az ún. „sörgyári malom" értelmezésünk szerint tiprómalom volt: „Kardos Lajos öreg facsősz állítja, hogy a Sörgyárban volt egy szuszimalom abban az időben, mikor sört főztek. Apja beszélte, hogy ő volt az ökrös. Lépkedtek az ökrök, de mindig egyhelyben maradtak."69 Kiss Lajos másik adatrögzítőjének szavai is alátámasztják feltevésünket: „Az 1841-ben született Fári Sándor is emlékszik a sörházi malomra, de akkor már (1851) átalakították kendertörőnek, illetve gerebenezett kendert puhítottak vele. Ökör volt befogva a járomba. Az ökör eleje egy sukkal (33 cm) magasabban volt, mint a hátulja. Szólították. Lépett szép lassan, nyomkolászta a kereket. Még egy ember tud a sörházi malomról, a 73 éves Sipter Péter szélmolnár. De az ő elbeszélése szerint nem hordó alakú hengert tapostak, hanem ferdén forgó nagy kerékbe álltak libasorban, egymásmögé. Az egymás után álló négy-öt ember a mellette levő korlátba fogózkodott meg. A kerékben lépcsők voltak s úgy fordult alájuk, hogy egyhelyben megfogódzva állottak. Olyannak mondja, mint amilyent Garay Ákos az Új Idők számára rajzolt és bemutatott 1907. október 27-ei számában a 424. lapon."70 Tehát az általa leírt 65 EAF 11524 66 V. ö. MN. I. k. I. tábla: taposómalom belseje. A gerendába szerelt tiprókerék hátsó szélén látjuk a tiprólovat." 67 LAMBRECHT K. 1915. 27—28. 68 KISS L. 1935. NÉ 77—84. 69 KISS L. i. m. 84. 70 KISS L. i. m. 84. Szeremley S. erről a malomról a következőket írja: „A malmot ökrök húzták, s a helyiség, melyben ez történt kettős vörösfenyő deszkázattal volt kibélelve . . . E malomszerkezettel állott összefüggésben a kutakba szolgáló vízemelő gép is . ." 1911. IV. k. 372., említi KISS L. 1935. 84. és tévesen Kecskemétre értelmezve PONGRÁCZ P. 1967. 240. 17. Jegyzet.
