Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Balázs György: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében
J. W. Roth említi, hogy a bécsi serfőzőkben a maláta őrlésére tiprómalmokat használtak. A továbbiakban ezt írja: „Több oka van annak, hogy Magyarországon és Csehországban, ahol néhány, de nagyon kevés helyen még mindig megtalálhatók ezek a ferdén fekvő tiprómalmok, ezeket elvetik, és . . .a húzó- vagy tolómalmokat részesítik előnyben."39 Részletesen elemzi a tiprómalom működését, hatékonyságát, „előnyeit" más állati meghajtású malmokkal szemben (a leírásból úgy tűnik, gyakorlati tapasztalatok alapján). Úgy tapasztalta, hogy a ferde síkon az állat súlyából származó erő még a súrlódás csökkentéséhez sem elegendő (ez nyilvánvaló túlzás), ráadásul „. . .a lassabban taposó ökröknek — időről időre — szükségük van ösztönzésre, kiáltások vagy ütlegelések révén, amiről mindenki meggyőződhet, aki csak egy negyedóra hosszat is nézi az ilyen őrlést, a hosszadalmas malomhajtás esetén pedig a fáradt ökör a rúdon lóg, amihez kötve van, ezáltal végül lassan-lassan az őrlőgép is egészen leáll és akkor a forgókövet is meg kell emelni, hogy így a kövek közül kikerülhessen az egyre lassuló forgás miatt összetömörült őrlemény, a forgókő, mintha rá volna ragasztva . . ."40 Összehasonlítva a szárazmalmokkal, amelyeknél napi kétszer kétórás befogást javasol, s ahol szintén alig van szükség valakire az állat hajtásához, a következőket írja: „Ha az ökrök ezekben a tiprómalmokban 2 órát hegynek fel kapaszkodnak a ferdén fekvő tiprókerekeken, jobban el vannak fáradva és verítékeinek, mint azok, amelyek húzómalmokban (szárazmalom, B. Gy.) dolgoznak, ha szokatlan 4 órás továbbhúzásra is szoktatják őket."41 III. Tiprómalmokra vonatkozó adatok a Kárpát-medencében A kézimalmokat leszámítva, első adataink a 15. századból vannak élőerő -jelen esetben állati erő — felhasználásáról malmok működtetésére a Kárpátmedencében.42 Szabó I. egy évszázaddal későbbre,43 Makkai L. a 13. századra datálja a szárazmalom megjelenését.44 39 J. W. ROTH, i. m. 15. 40 J. W. ROTH, i. m. 16—17. 41 J. W. ROTH, i. m. 17. 42 ORTVAY T. i. m. II. k. 4. része, 95. 43 SZABÓ I. 1975. 38. 44 MAKKAI L. 1974. 43., hozzáteszi: „ . . . nem lehetetlen, hogy a járgányos szárazmalom szórványosan azelőtt is üzemelt Magyarországon, mivel jelenléte feltételezve van a nagy Gellért-legendában." Uo. Valóban nem lehetetlen, hogy korábban is működtek szárazmalmok a Kárpát-medencében, de a Gellért-legenda közvetett adata a „mesterséggel működő" malomról nem annyira az adott helyhez, mint inkább az idegen származású beszélgetők — Gellért püspök és Walter — személyéhez, ismereteihez köthető.
