Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Balázs György: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében

rávehetők ennek munkára fogására, ha nem az lett volna a szándékuk, hogy elkerüljék az emberek felhasználását."28 V. Zonca Velence városában látott egy „kissé megdöntött síkú" gabonaőrlő tiprómalmot, s 1607-ben megjelent könyvében közli rajzát (3. ábra). Hatékonyságát dicséri, s megjegyzi, hogy két pár igásállatra van szükség működtetéséhez, mivel azok igen kifáradnak.29 Tiprómalom emberi meghajtására egyetlen konkrét adatot említ A. G. Keller: A. Bachot 1598-ban megjelent, erődítésekről, gépekről szóló könyvében közöl egy metszetet, melynek képaláírása szerint Turin (Torino) várában használtak emberi erővel hajtott malmot 1577-ben.30 Nem ez az első megjelent ábrázolás, A. Ramélli hadmérnök 1588-ban megjelent munkájában leírja, s metszeten is ábrázolja ezt a típust, (4. ábra) minden további hivatkozás nélkül, inkább csak az elvet bemutatva 5. ábra. Vízszintesen fekvő taposókorong (A. G. Böckler, 1661. 17. tábla) 28 Uo. 29 V. ZONCA, Novo Teatro di Machine et Edifia, Padua, 1607. 26. idézi A. G. KELLER, i. m. 229. 30 A. BACHOT, Le Couvernail de Guerre, Melun, 1598. Keller feltételezése szerint Bachot az adatot az olasz hadmérnöktől, A. Raméllitől kapta, s az alapján rajzolta meg a malmot, ld. A. G. KELLER i. m. 228.