Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Balázs György: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében

az ősrégi forgódobos taposómalom, ami akkoriban még használatban volt, vagy a későbbi, kívülről hajtott változat, mivel az erőkifejtés a nehézkedési erőre szögben hat, noha egyúttal kisebb erőkifejtéssel jár, mivel a lábakat nem kell annyira emelni. így hát nem meglepő, hogy valaki ezután megkísérelte a vízszintes és a függőleges tengelyű taposómalom előnyeit úgy alkalmazni, hogy az elrendezés olyan legyen, amelynél a talajjal bezárt szög kisebb 90°-nál."26 A tiprómalom állati erővel működő változatáról korábbról van adatunk, mint az ember által hajtottról. G. Ceredi 1567-ben megjelent művében ismertetett két általa működés közben látott, lovakkal hajtott „majdnem vízszintes" tiprókerekű malmot Itáliából.27 Nem tartja hatékonynak, mert bár gyorsan forgatja a malomkövet, sok ló a tiprókorongon végzett intenzív megterhelés következtében elpusztul. Majd megjegyzi: „. . .bizonyos matematikusok és építészek nem lehettek volna 3. ábra. Ökörrel hajtott tiprómalom Velencében, 1600 körül (V. Zonca, 1607. 26.) 25 Hogy ilyen szerkezet valóban létezhetett, s nem a ferde tiprókorongos szerkezet rosszul értelmezett rajza, valószínűsíti a két típus külön elnevezése a német tipológiában: „wagrechte oder geneigte Tretscheiben" Feldhaus, 1914. 1186. 26 A. G. KELLER, i. m. 227. 27 G. CEREDI, Tre discorsi sopra il modo di Alzarle Acque da' Luoghi Bassi Parma, 1567. idézi A. G. KELLER i. m. 229.