Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Balázs György: Élőerővel működő malmok a Kárpát-medencében

kívülre került (vízikerék, szélvitorla), nagyobb hely maradt az őrlőszerkezet körül egyéb, járulékos munkafolyamatok elvégzésére, melyek az őrlés minőségét, az őrlemény milyenségét javíthatták (sziták, tisztítók, rázok stb.)19

Jelentős változást hozott a gépi meghajtás megjelenése, de csak akkor szorították ki a gépi malmok a hagyományos meghajtásúakat, amikor az őrlőszerkezet is alapvetően megváltozott: amikor a gőzmalmok, motoros meghajtású malmok hengerszékkel kezdtek őrölni. Még ekkor is, „a mümalmok létesítésének korában a régi szerkezeteknek néhány évtizedig még mutatkozik ugrásszerű fejlődése, a mümalmok berendezéséből egyes gépeket átvesznek, de nem bírva a kapitalizmus technikai fölényével, előbb-utóbb másodlagos fontosságú termékek előállítására szorulnak vissza, majd sorra pusztulásnak indulnak."20 II. Tiprómalmok Európában Az élőerővel működtetett, forgó malomkővel őrlő gabonamalmok két alaptípusa, a kisméretű kézimalom és az állatokkal hajtott nagyobb malmok az i. e. VI. század táján jelentek meg Európában, a mediterráneumban: egyes kutatók a kézimalmot, mások az állatok forgatta malmot teszik elsődlegesnek.21 A tiprómalom alkalmazása korántsem tekinthet vissza ilyen nagy múltra. A. G. Keller keletkezésüket a késő középkorra teszi, arra az időszakra, amikor a malomépítő mesterek mellett megjelentek a gépészek, mérnökök: egyértelműen a reneszánsz kor mérnöki találmányának tartja.22 Két

változatát különíti el: az emberek, illetve az állatok hajtotta tiprómalmot. Megítélése szerint a meghajtásnak ez a módja valószínűleg a németországi bányákban használatos emelőszerkezetek azon típusának változata, melyet G. Agricola mutat be „De re metallica libri XII." c. művének VI. könyvében a különféle bányagépekről szólván, mint a leginkább használt szállítógépek egyik fajtáját.23

(1.

ábra) A kézzel hajtott ú.n. „felvonó vitla", illetve „kerekes- vagy kersztvitla" elnevezésű szerkezeteknél hatékonyabbnak tarja ezt, mivel „kevésbé fárasztja ki a munkást, mégis nagyobb terhek emelésére alkalmas. Lassabban dolgozik, mint a fogaskerék áttételű gépek,viszont nagyobb, egészen 180 lábig terjedő mélységből szállítja fel a terhet."24 A tiprómalom meghajtó szerkezetének minden lényeges eleme szerepel Agricola metszetén, s a leírásban — a tengely a ráerősített, lécezett felületű koronggal, fogaskerék és vízszintes áttételi tengely, — csupán egy lényeges dolog hiányzik: a 19 V. ö. PONGRÁCZ P.J967. 209- 211. 20 TÁLASI I. 1955. 39. így átvették pl. a hengerszéket a vízi- sőt egy-két szárazmalomba is, a koptató- és tisztítógépeket, valamint a szitákat is. BÉLAVÁRY BURCHARD K., 1898. 49 50. 21 SELMECZI KOVÁCS A. összegzi az ide vonatkozó adatokat, 1981. 204—206. 22 A. G. KELLER, 1969. 223- 231. 23. G. AGRICOLA (1556.) 1985. 184. oldal és 83. sz. ábra. Taposókorongos felvonó. 24 G. AGRICOLA, i. m. 184.