Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Fehér György: Az alagcsövezés gazdasági problémái Magyarországon (1852-1918)
tói megkövetelték, az alagcsövezést és szívesen fizettek 8%-os kamatot a befektetett tőke után".104 Találkoztunk olyan esetekkel is, amikor a tulajdonos a bérlőtől megkövetelte az ilyen irányú beruházást. Widder Albert bérlő a daróczi-kereknyei 110 kat. holdas kincstári birtokot 20 évre bérbe vette és kötelezettséget vállalt, hogy évi 1500 frt értékben alagcsövezést végeztet.105 Időközben azonban kiderült, hogy ez így nem kifizetődő (45 frt/kh), ezért a bérlő inkább vállalta a nagyobb haszonbérleti díj fizetését, mintsem az alagcsövezés folytatását.106 Magyarországon a jobbágyfelszabadítás után a mezőgazdasági termelés színvonalának emelésére tett erőfeszítések célja a nyugat-európai gazdálkodási eredmények megközelítése. A mélyreható, és korábban soha nem tapasztalt ütemű fellendülés egyik következménye a jobb minőségű termőterület iránti igény növekedése volt. Ennek kielégítésére 1852-től Magyarországon is alkalmazni kezdték az alagcsövezési eljárást. E költséges talajjavítási módszer elterjedése 1879-től fokozatosan növekedett és az I. világháború végéig Magyarországon és Horvát-Szlavonországban alagcsövezett terület nagysága elérhette az 57 000 kat. holdat! Az alagcsövezés főként a tőkeerős nagyüzemekben és nagybérleteken honosodott meg, nagyobb arányú elterjedését elsősorban hitelhiány gátolta, ami a kisebb birtokkal, szerényebb anyagiakkal rendelkezőket érintette hátrányosan. A hitelhiányon túl, egyéb körülmények (gazdasági, jogi stb.) nem kedveztek igazán az ilyen beruházásoknak. Ennek ellenére következményét tekintve jelentősnek kell tekintenünk az elvégzett alagcsövezés hatását, hiszen ez is jelezte a mezőgazdasági termelés intenzívebbé válását. Szellemében azért tekinthető jelentősnek, mert a magyar mezőgazdaságban bekövetkezett minőségi változás tényét jelezte. Ez idáig ui. mezőgazdasági ingatlanba nagy mennyiségű tőkét alig fektettek be, kivételt talán csak gazdasági épületek építése és a lecsapolási munkálatok jelentettek. Alagcsövezés az eddig is müveit területen a termelés minőségi feltételeinek megváltoztatását eredményezte, és ez az invesztáció hosszú távon éreztette hatását. Másodsorban azért is jelentősnek tartjuk az I. világháború előtt végzett alagcsövezési munkálatokat, mert e terület mennyisége a két világháború között csak kb. 300 (!) kat. holddal növekedett,107 és nagyobb szabású alagcsövezésre csak a felszabadulás után, a 60-as évektől került sor. 104 LÁSZLÓFFY W. 1940. 74. p. 105 OL. K. 168. FIKM. 1887 — 39 — 8671 OL. K. 168. FIKM. 1888 — 39 — 18300 106 Az egész ügvre vonatkozóan lásd: 102. számú lábjegyzet és OL. K. 184. FM. Általános iratok 1891 — 16 — 63162, 1892 — 16 — 39003 In: 1893 — 16. tétel — 219. csomó 107 UDRÁNSZKY J. 1940. 173. p.
