Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Fehér György: Az alagcsövezés gazdasági problémái Magyarországon (1852-1918)

különösen akkor volt időszerű, amikor az országban még kevés alagcsősajtó üzemelt és így a szállítás fokozottabb jelentőséggel bírt." Ugyancsak a kezdeti időben okozott problémát a hozzáértő szakmunkások hiánya, pótlásukról nem egyszer külföldről gondoskodtak.100 A későbbiek során már helybeli munkaerővel oldották meg az árokásást és csőfektetést, ami szintén bizonyos költségmegtakarítást eredményezett. (7. kép) Az alagcsövezésnél felmerülő kiadások tekintélyes hányada a csövek árából, a másik része pedig az imént említett árokásásból és csőfektetésből adódott.101 Ez utóbbi költségek gőzgép meghajtású alagcsőásógép segítségével jelentősen csökkenthetők voltak. Magyarországon a szombathelyi kultúrmérnöki hivatal kezelésében dolgozott egy ilyen 7. kép Árokásás csőfektetés előtt 99 EG. 1898. ápr. Br. Kemény Béla: Alagcsövezések. 188—193. p.; Talajjavítások . . . 1884-ben . . . 83. p .; UDRÁNSZKY J. 1940. 168. p. 100 UDRÁNSZKY J. 1940. 168. p.; Talajjavítások . . . 1884-ben ... 54. p.; VK. 1893. VIL füzet. 68. p. 101 Br. Kemény Gábor ajnácskői birtokán végzett alagcsövezés tételes felsorolása. OL. K. 168. FIKM 1887 - 39 - 65.