Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Fehér György: Az alagcsövezés gazdasági problémái Magyarországon (1852-1918)
közzé is tették.78 A landoki uradalom (Szepes m.) ez irányú tapasztalatait így összegezte:79 alagcsövezés előtt alagcsövezés után (kh) (kh) árpa (kereszt) 270 610 rosz (kereszt) 117 250 burgonya (q) 3000 4500 Az alagcsövezés meghonosításában fontos szerepet játszó gr. Erdődy család Erdődön (Szatmár m.) fekvő birtokán szintén biztató eredményekről számolhattak be:80 4 éves termésátlagok alagcsövezés előtt (kh/q) alagcsövezés után első évben (kh/q) búza 4,56 rozs 2,4 9,2 Baranyai Benedek és Elek Szent László és Kehida határában elterülő birtokán az előzőekhez hasonlóan szintén jelentős javulást észleltek az alagcsövezett területen:81 alagcsövezés előtt 5 évi átlag (1200 •-öl/kg) alagcsövezés után (1200 •-öl/kg) búza 500 960 rozs 540 830 zab 570 750 tengeri 700 1700(!) Az ország legnagyobb alagcsövezett területtel biró gazdasága a Leidenfrost család irányítása alatt állott. Az egyik gazdasági központban Lászlófalván lelkiismeretesen gyűjtötték a termésátlagok statisztikai adatait:82 alagcsövezés előtt 1886—1897 (kh/kg) alagcsövezés után 1898— I903(kh/kg) búza 995 1249 árpa 1064 1480 cukorrépa 14038 16916 78 Talajjavítások . . . 1880--1889-ben ... ; A kérdőívek tartalmáról lásd: Talajjavítások . . . 1880-ban ... 46. p. 79 Talajjavítások . . . 1883-ban 108. p. 80 Talajjavítások . . . 1888-ban . . . 115—116. p. 81 Uo. 99. p. 82 LEIDEN FROST T. 1904. 89—92. p.
