Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Fehér György: Az alagcsövezés gazdasági problémái Magyarországon (1852-1918)

1. kép A kultúrmérnöki hivatalok beosztása 1881-ben összegből mennyit vállalt át az állam és mennyit kellett a birtokosoknak fizetni, adatok hiányában nem tudunk választ adni. A külföldi példákon keresztül is igyekeztünk érzékeltetni, hogy az alagcsövezés kiadásainak fedezésére csak a legtőkeerősebb birtokosok voltak képesek. Láthattuk, hogy Angliában az alagcsövezés technikai feltételeinek megteremtésével szinte egyidőben megalkották annak jogi szabályait, aminek legfontosabb eleme a talajjavítási hitelügy kérdésének rendezése volt. A tőkében szegény Magyarországon egyre gyakrabban és hangosabban hallható követelés volt, hogy teremtsék meg az alagcsövezés jogi, pénzügyi és gazdasági feltételeit. 1879-ben az agrárius tábor zászlóbontásának tekinthető székesfehérvári gazdakongresszuson a kultúrmérnöki hivatalok megszervezése mellett elsősorban a talajjavítási hitel megnyugtató rendezését szorgalmazták. Gr. Apponyi Albert a képviselőház egy évvel későbbi ülésén ismét felvetette a hitelügy problémáját és sürgette, egy csak ezzel a kérdéssel