Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Balassa Iván: Egy talajmegmunkáló eszköz: a hasogató Európában
(ágy-) ekével megismerkedtek. Ennek nyoma a szántóföldön alapvetően más volt, mint a túró ekéé, annyira, hogy ez mindenképpen indokolta egy új elnevezés átvételét. Ez ma még csak feltételezés, de megérdemli a részletesebb feltárást. Ezek után tekintsük át Európában, hogy a hasogató az utóbbi száz évben, vagy esetleg előbb is, hol fordult elő, természetesen annyira, amennyire azt a nagyon egyenetlen korábbi feltárás megengedi. * A hasogató a legnagyobb mennyiségben és formagazdaságban Skandináviában fordult elő, melyből ilyen szempontból Svédországot ismerjük a legjobban. ERIXON, Sigurd azt tartotta, hogy egy ősi túróekére (Ari) vezethető vissza, amelyen a szántó vasat csoroszlya val helyettesítették.29 Más felfogás szerint, melyet első sorban JIRLOW, Ragnar képvisel olyan kézieszközből fejlődhetett ki, melyet egy hajlított tölgyfából faragtak és ennek végébe egy késszerü pengét erősítettek; ezzel vágták ki a tőzegtalajból a ház befedésére szolgáló lapokat. Ilyen használatát a 18. századtól kezdve tudta kimutatni, de ebben időben szántóföldön is alkalmazták, különösen gyepes talaj felhasogatására, amit egy ember végzett az őt követő eke előtt. A hasogatókat azonban legnagyobb részt lóval vontatták és mint a Svéd Néprajzi Atlasz 6. térképlapjából kitetszik formájukat tekintve a túróeke vázával egyeznek meg. Rendkívül gyakoriak 1850—1900 közötti időszakban a keretszarvas hasogatok, mely forma elsősorban a svéd ekéket jellemezte.30 Az eke és a hasogató között csupán csak az volt a különbség, hogy az egyikre csak ekevasat, a másikra csak csoroszlyát szereltek. A hasogatót Svédországban a legújabb történeti mélységű kutatások31 csak a 14—15. századból tudják kimutatni. Korának meghatározásakor nehézséget jelent, hogy a svéd nyelvben az eke és a hasogató csoroszlyájának neve egyaránt rist, ezért a legtöbb esetben nem lehet minden kétséget kizáróan eldönteni, hogy most melyikre vonatkozik. Svédország déli részében a rist szórványosabb előfordulását az egykori dán uralommal lehet megmagyarázni, mely úgy látszik, hogy a földművelés jellegét is befolyásolta. Norvégiában ristel a neve és feltételezhetően a viking korig (8—11. sz.) visszavezethető, mert korai skóciai elterjedését csak így lehet megmagyarázni. Skóciában a hasogató a Felföldön, a Hebridákon és a többi nyugati szigeteken ismeretes, azon a területeken, melyeket a viking (normann) hatás a 8—11. században legerősebben ért. 1703-tól a különböző, Skóciában kiadott szótárak ristillmk 29 ERIXON S. 1956. 102 kk. 30 JIRLOW, R. 1970. 116—118. 31 MYRDAL, J. 1986. 92.
