Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Balassa Iván: Egy talajmegmunkáló eszköz: a hasogató Európában
is. KRATZ, B. ezért egész határozottan megállapította: „A csoroszlya és a hasogató fejlődése egész világosan elvált egymástól".13 E szerszám hasonló tőről fakadt nevét megtaláljuk a svédben: rist, a norvégban: ristel, ristil, az izlandiban: ristill; minden bizonnyal a skandináv, elsősorban a norvégból került át a skótba: ristle, mely a skót-angolban ismeretlen, csak a gael nyelvben használták.14 Talán e szócsaládba tartozik a felnémet Riester, esetleg az alnémet (niederdeutsch) reester, az ófelnémet riostra, bár ezek jelentésével némi nehézség mutatkozik.15 A szláv nyelvek közül az oroszban és beloruszban találjuk meg: rezak, otrez alakban.16 MOLTSCHANOVA, L. A. szerint a belorusz nyelvterület északi felében a razak felhasítja a földet, majd utána a szoha végzi el a tényleges szántást.17 A továbbiakban utal arra is, hogy ezt a szerszámot a Baltikumban is ismerik. A szlovénban rezalo, rezalnica nemcsak a csoroszlyát általában, hanem a hasogatót is jelenti.18 E néhány germán, skandináv, szláv példa is mutatja, hogy az azonos tőből eredő szó és szerszám nemcsak nagy területen elterjedt, hanem ebből következően régi is lehet. Futólag azt is megemlítem, hogy a latin seca tőből eredő szóval jelzi számos román nyelv, elsősorban nyelvjárási szinten a csoroszlyát és a hasogatót.19 A fentiek alapján aligha lehet kétséges a hasogató nagy régisége, mely nagyjából egyidejűnek látszik a csoroszlya megjelenésével és ez valamivel több mint kétezer évre tehető. Bennünket azonban az is érdekel, hogy a római kori leleteken túl van-e valami nyoma annak, hogy a Kárpát-medencében ezt a szerszámot a középkorban vagy későbben is használták? Meg kell már előre mondanom, hogy nem sok, de azért érdemes őket megemlíteni. BELÉNYESY Márta részletesen megvizsgálta Szolnok-Doboka, Torda, Alsó-Fehér, Szilágy és Küküllő megye 1461-ben készült ötvened-jegyzékeit. Ebben feltűnt számára, hogy kétféle szolgáltatást is feljegyeztek a szántással kapcsolatban: arare aratro, illetve ferro vagyis ekével, illetve 'vassal' szántani. Az ekével történő szántás nem kíván külön magyarázatot, a „vas" azonban igen: „A másik magyarázat az volna, ha a vason nem a kérdéses ekének vasát értenénk, hanem az előbbivel szemben olyan önálló munkaeszközt, amivel az ekéhez hasonlóan szintén lehetett szántani, lehetett a földet hasítani. A szántás vassal történő módja alapján csakis olyan eszköz keresendő benne, melynek leglényegesebb része éppen a vas volt. Mi lehetett tehát az az eszköz, melynek az ekéhez hasonlóan ugyancsak a vas képezte leglényegesebb alkotórészét, olyan fontos járulékát, hogy az egész 13 KRATZ, B. 1966. 95. 14 FENTON, A. 1963. 316-317. 15 Részletesen KRATZ, B. 1966. 92—98. 16 ZELENIN, D. 1927. 12, 20. 17 MOLTSCHANOVA, L. A. 1972. 214. 18 KRATZ, B. 1966. 95. 19 Erről részletesebben KRATZ, B. 1966. passim.
