Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)
TANULMÁNYOK - Balassa Iván: Egy talajmegmunkáló eszköz: a hasogató Európában
hogy a legrégibb szántóhegyek Európában i. e. II—I. évezredben fából készültek és egy nyélen kialakított, nagyjából egyenlőszárú, háromszög alakú falapból állottak. Ezt nagyjából 45° szögben helyezték el az eketesten és csak karcolta a földet. Ezért nem volt alkalmas kötött gyeptalajok felszántására, hiszen még a laza földben is hamar elkopott, gyakran kellett cserélni őket. Amikor a vas a kelták révén kezdett elterjedni Európában, pontosan ugyanolyan alakú szántóhegyet kovácsoltak vasból, mint amilyen fa elődje volt. Ennek példányait Britanniától a Kárpát-medencéig sokfele megtaláljuk.4 Ez formájánál fogva egyre kevésbé elégítette ki á követelményeket, de ha ezt derékszögben elfordították az i. e. I. évezred közepétől feltűnő kelta laposvasak előtt, akkor felmetszette a földet és ezzel megkönnyítette a laposvasú eke számára a föld jobb megmunkálását. Feltételezhető, hogy az első hasogatok a régi nyeles ekevasakkal ellátott ekék lehettek, melyek nyomában a felhasogatott földet a vízszintes megerősítéshez egyre közeledő lapos ekevasak könnyebben tudták feltúrni, majd később felfordítani. A két feladatot: a felhasogatást, illetve a túrást eleinte két eszköz láthatta el, majd — már meglehetősen korán, valószínű i. e. az első században — a két feladatot egyetlen eszköz látta el, de sok helyen a kettősség továbbra is megmaradt. Keressük tehát, hogy a hasogatót a korai időszakban, valamivel időszámításunk előtt vagy után meg lehet-e találni. A római mezőgazdasági írók több alkalommal is utalnak olyan eszközre, melyben a hasogatót vélem felfedezni. PLINIUS, Gaius Secundus (i. sz. 23—79) ezt írja: „ . . . csoroszlyának hívják azt a hajlított pengét, mellyel a tömött talajt felhasítják mielőtt feltörnék, ezzel a jövendő barázda nyomát bevágják, amit a hátrafelé lejtő ekevas feltúr".5 PLINIUS egy másik megállapítása még kétségtelenebbúl a hasogatóra vonatkozik: „Minden erővel kell szántani: mielőtt szántani kezdenél meg kell hasogatni a földet. Ennek az a nagy előnye, hogy a füvek felforgatott gyökerei elpusztulnak".6 CULUMELLA, Lucius Junius Moderatus (i. sz. első század) egy mondata is ide vonatkozhat: „Amikor a hasogatok és az ekék által a füvek gyökerei elrontatnak . . ."7 E néhány megjegyzés arról tanúskodik, hogy időszámításunk kezdete táján Itáliában, elsősorban a Pó-síkságon, a szántás eredményesebb elvégzésére két szerszámot is használtak. Ezek után nézzük, hogy a fentieket mennyiben támasztják alá az ásatások során előkerült csoroszlyák, és lehet-e különbséget tenni a hasogató és az eke csoroszlyája között. Ezzel kapcsolatban BRATINIC, Branimir, a nemrég elhunyt Európa 4 Részletesebben 1. BALASSA I. 1973. 72—75. 5 „. . .culter vocatur inflexus praedensam, priusquam proscindatur terram secans futurisque sulcis vestigia praescibens inscisurisquas resupinus in crendo mordeat vomer". Vö. WHITE, K. D. 1967. 133.; LESER, P. 1931. 235. itt további irodalom; BRATANIC, B. 1960. 44. jegyzet; BALASSA I. 1973. 130. 6 PLINIUS, C. S. 1829. 6:266. „Vi omni arate: prius quam aras, proscidite. Hoc utilitatem habet, quod inverso cespito herbarum redices sevantur". 7 COLUMELLA, L. J. M. 1781. 57. „At cum perrumtae rastris et aratris radices herbarum . . ." A rastrum fordítása itt bizonytalan, mert esetleg két- vagy többágú kapát is jelenthet, akkor pedig az irtásos föld első feltöltésérc is vonatkozhat.
