Für Lajos szerk.: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1986-1987 (Budapest, 1987)

TANULMÁNYOK - Fülöp Éva Mária: Fejezetek a tihanyi apátság balatonendrédi gazdaságának történetéből (1716—1945)

Mindehhez különféle pótlékok (lakás, fűtés, világítás, családi pótlék, 2 gyermek után tanítattásukra ösztöndíjak, valamint kert, tejjárandóság, baromfitartás) járultak. Az erdőknél a gazdaságok szükséglete és a konvenció kiadása mellett a kegyúri terhek közt is jelentkezett a faszükséglet: az endrédi, zamárdi, kapolyi, tihanyi és teleki tanítók és az endrédi, zamárdi, kapolyi és aszófői plébániák is kaptak fát az apátságtól." A szántódi erdőgazdaság 1941—42-ben a balatonzamárdi, balatonendrédi, kapolyi, tihanyi, aszófői, balatonszöllősi és füredi erdőket foglalta egybe, tehát az apátság zalai és somogyi birtokkerületei egészére kiterjedő hatáskörrel rendelkezett. Az erdőgazdaság területe a következő megoszlást mutatta:100 szántó 59 kh 260 D-öl kert 3 kh 416 D-öl rét 11 kh 824 D-öl szőlő — — legelő 255 kh 691 D-öl erdő 4892 kh 245 D-öl nádas — — földadó alá nem eső 36 kh 1293 D-öl Összesen 5258 kh 986 D-öl A faállomány értékét 175 pengős szorzószámmal állapították meg kataszteri holdanként:101 állami felügyelet alatt álló erdőgazdaság — szántódi, értéke: 856 126,60 P állami felügyelet alatt nem álló erdőgazdaság — szántódi, értéke: 5 371,10 P - tóközi, értéke: 3 480,05 P - jabai, értéke: 1 612,97 P kapolyi, értéke: 769,82 P 11 233,94 P 99 Lásd a 94. sz. jegyzetet 100 Uo. Főszámvevői jelentés az 1941—42. gazdasági évről. II. k. Növénytermelés, Állattenyésztés és egyebek. 54—55. p. 101 Az 1937/38. gazdasági évben még 350 pengős szorzószámmal állapították meg a faértéket holdanként, majd 1938/39-ben, mivel ezt a számot magasnak tartották, áttértek a 175 pengős holdankénti szorzószámra, ezért a faállomány értéke a kimutatásokban csökkent: 1937/38. 6812417 P 50 f 1938/39. 3396333 P 50 f Uo. 5., 67., 71. p.